Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-79. Törvényjavaslat az ingójelzálogjogról

26 79. szám. 4. §. A törvényes gyámolításra szoruló kistermelők védelme szempontjából e §; általánosságban nem engedi meg az ingójelzálogjog alapítását végrehajtás alól mentes dolgokon. E szabály alól azonban a második bekezdés kivételt tesz a kisiparosok és kézművesek végrehajtás alól mentes felszerelési tárgyai (1908 : XLT. t.-c. 2. §. 14. pontja) tekintetében. A kisipari érdekeltség kívánságához képest a javaslat ezt a kivételt azért tartotta megállapíthatónak, hogy a társadalomnak ez igen hasznos, fejlődésre képes rétege hasznát vehesse az új intézménynek kedvezőbb feltételű hitel szerzése végett. •.'.;•• A harmadik bekezdés az ingójelzálog életrevalóságát kívánja fokozni azzal, hogy a kielégítés érdekét nem engedi csorbítani az elzálogosító helyzetének a zálogjog megalapítása után bekövetkező — rosszhiszeműen is előidézhető — változás által. 5. §. E §. értelmében ingójelzálogjog tárgya a dolog csak] osztatlanul, mint egész lehet, mert a jelzálogkönyvi helyzet összezavarasára vezetne és a forgalom sérelmével járna, ha a dolog hányadrészeire is lehetne jelzálogjogot alapítani. 6. §. A több zálogjog szerzésének megengedése az adós érdekeit szolgálja, aki abban az esetben, ha a zálogtárgyra felvett elsőhelyű kölcsön nem nagy vagy azt részben már törlesztette, új jel zálogjogi hitelt vehet igénybe. A többszöri elzálogosítás nem okozhat érdeksérelmet, mert minden újabb elzálogosítás alkalmával közhitelűen tanúsítani kell a zálogtárgy meglétét stb. (54. §.), s több ingójelzálogjog rangsorát az 50. §. két utolsó bekezdésének rendelkezései úgyis pontosan meghatározzák. 7. §. A javaslat nem engedhette meg ingójelzálogjogon aljelzálogjognak jogügylettel alapítását, mert az ingó dolgok természetük szerint könnyen ki vannak téve a romlásnak ós elveszésnek, ehhez képest az ingójelzálogjog nyilvánkönyvi bejegyzése nem tanúsíthatja a zálogtárgy meglétét olyan bizonyossággal, mint a telekkönyv — sa javaslat nem engedhette, hogy károsodjanak olyan személyek, akik a nyilvánkönyvi bejegyzésben bízva jogügylettel további jogokat szereznek. 8. §• Jóllehet a zálogtárgyaknak a 2. §-ban foglalt felsorolása taxatív, félreértések kikerülése végett a 8. §. felsorolja azokat a dolgokat, amelyeken más jogszabályok szerint alapítható zálogjog. Itt kell megemlíteni,, hogy a javaslat nem enged ingójelzálogjogot alapítani jogosítványokra és egyéb eszmei javakra, mert ezeknek zálogjogi lekötéséhez mai magánjogunk is lehetőséget nyújt és mert az eszmei javaknak ingójelzálogjogi lekötésével külföldön (Franciaországban) szerzett tapasztalatok még nem elégségesek arra, bogy azt mindjárt az új intézmény meghonosítása alkalmával rendszeresítsük. 2. Ingó jelzálog jog szerzése és megszűnése. 9. §. E §. szerint az ingójelzálog jogügyleti megalapításához a tulajdonos beleegyezése és a hitelező javára az ingójelzálogkönyvbe bejegyzés szükséges. A javaslat nem említi meg e helyen a causa debendit, mint a jelzálog szerzésének feltételét; ez ugyanis felesleges annálfogva, mert a 13. §. az ingójelzálog járulékos természetét megállapítja és ebből világos, hogy az érvényes követelés nem is a jelzálog szerzéséhez szükséges, hanem a jelzálog fogalmának nélkülözhetetlen része. A nyilvánkönyvi bejegyzés megköveteléséből folyik, hogy az ingójelzálogkönyvbe bejegyzés nélkül ingójelzálogjog nem keletkezhetik.