Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-79. Törvényjavaslat az ingójelzálogjogról

79. szám. 21 szemben fennálló s törvényes zálogjoggal biztosított követeléseinek fedezésére. Ha a haszonbérbeadó követelései az átengedett összeget nem haladják meg, a felesleget a haszonbérlő vagy ennek más hitelezője csak akkor veheti igénybe, ha arra a zálogos hitelező igényt nem emelt. Az ismertetett törvény szerint biztosított követelést csak a törvény értelmében jogosított hitelintézetre lehet átruházni. A követelés átruházásával a zálogjog is átszáll az új hitelezőre s a zálogjogot a követelés nélkül nem lehet átruházni? A zálogjog megszűnik, ha a követelést a zálogjog átszállásának kizárásával ruházzák át. A zálogjog az általa biztosított követeléssel együtt megszűnik. A zálogjognak jogügylettel megszüntetéséhez elég á hitelező lemondó nyilatkozata. A zálogjog megszűnését köteles a hitelező a haszonbérlő kívánságára hiteles alakban kiállított nyilatkozattal tanúsítani, amelynek költségeit a haszonbérlő viseli s kívánatra előlegezi is. A zálogszerződést bármelyik íél leteheti a bíróságnál. A bíróság a szerződés letételének pontos idejét feljegyzi a szerződésen és a letétről elismervényt ad. A hitelező intézet a szerződés másolatát a szerződés letétele után közli a haszonbérbeadóval. A zálogjog megszűnése után a zálogszerződést kívánatra ki kell adni a haszonbérlőnek. A bíróságnál letett zálogszerződéseket megtekintheti és másolatot kaphat róla mindenki, aki arra jogos érdekét igazolja. A bíróság a haszonbérlőnek arról is ad bizonyítványt, hogy a bíróságnál nincs elhelyezve bizonyos zálogszerződés. E törvény értelmébeu csak egy választott és kinevezett tagokból álló országos bizottság (Pachtkreditausschuss) által feljogosított pénzintézetek nyújthatnak hitelt. Csak olyan intézet kaphat felhatalmazást, amely a gazdaság fenntartása érdekében a haszonbórbeadónak is hajlandó hitelt nyújtani és amely a gazdaság helyes vitelének felügyeletére is alkalmas. A törvény kihirdetésétől számított tíz elteltével hatályát veszti. III. Az ismertetett* külföldi jogszabályokból kitűnik, hogy ha az ingójelzálogjog nem egységesen és nem mindenütt egyforma tartalommal kifejlett intézmény is, mindamellett több országban szerencsés jogi formában hívták életre és számottevő sikerrel alkalmaz tátik. A külföldi példa megcáfolja azt az elméleti aggodalmat, mintha az ingójelzálogjog gyakorlatilag kivihetetlen és értéktelen lenne. Ellenkezőleg ezt az intézményt a modern forgalom követelményei mindinkább nagyobb jelentőségre emelik s jelentősége abban a mértékben nő, amilyen bizalommal bevezetik. Az ingójelzálogjog segítségével hitelhez lehet juttatni olyan feltörekvő munkásrétegeket (kisiparosokat, kisgazdákat, haszonbérlőket stb), akik eddig a termelésben nélkülözhetetlen ingóságaikat kézi zálogba nem adhatván, dologi biztosíték hiányában hitelhez nem juthattak. Az ingatlantulajdonosoknak megadja a lehetőséget arra, hogy kisebb üzemi kölcsönök szerzése végett elsősorban ingóságaikat kössék le zálogul és csak nagyobb beruházásokra szánt' kölcsönök érdekében folyamodjanak a költséges és nagy lekötöttséggel járó ingatlanterheléshez. Alkalmas az ingójelzálogjog arra is, hogy a zöld hitellel űzött uzsorának gátat vessen Az ingójelzálogjog olyan kistőkéseket is hitelezésre bátoríthat, akik eddig idegenkedtek mind a hosszú lejáratú ingatlanjelzálogjog kölcsöntől, mind a tisztán személyi garancián nyugvó hitelezéstől. A hitelező kockázatát csökkentő reális hitelbiztosítékok szaporodása, a polgári kis- és középtőkének a hitelforgalomba bekapcsolódása a hitelezés féltételeit javíthatja s a hitelt olcsóbbá teheti. IV. Az ingójelzálogjog olyan gyakorlati szükségleteket elégít ki, amelyek jogi szabályozás hiányában a törvény megkerülésével is utat törnek maguk-