Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.
Irományszámok - 1927-79. Törvényjavaslat az ingójelzálogjogról
20 79. szám. Németországban 1926. január 29-én a lajstromzálog (Registerpfand) meghonosítása tárgyában szélesebb körű, majd 1926. május 24-én a haszonbérlők ingóságainak zálogjogi lekötésére szorítkozó törvényjavaslatot terjesztettek a törvényhozás elé. A mezőgazdasági haszonbérlők szorongatott helyzete arra indította a német törvényhozást, hogy elsősorban az utóbb említett törvén}^]avaslatnak módosított szövegét iktatta törvénybe »a mezőgazdasági haszonbérlők hitelszerzésének könnyítése« cím alatt (1926. július 9-i törvény R. Gr. B. 1926. július 13-i 46. szám). A törvény értelmében mezőgazdasági birtok haszonbérlője valamely jogosított hitelintézettől szerzett kölcsön biztosítására zálogjogot alapíthat saját felszerelésére a birtoklás átengedése nélkül is. A zálogjog megalapításához a felek zálogjogi megállapodása és a zálogszerződésnek a gazdaság székhelye szerinti bíróságnál való letétele szükséges. A zálogszerződés írásbafoglalása kötelező ; meg kell jelölni benne a követelés nagyságát és lejárati idejét, a kamat %-át, valamint a mellékszolgáltatásokat összeg szerint. A zálogjogalapítási szándókról a hitelező intézet értesíti a haszonbérbeadót. A zálogjog kiterjed a zálogszerződés letételekor a haszonbérlő tulajdonában levő egész felszerelésre. Ha a felek a zálogjogot egyes felszerelési tárgyakra nem kívánják kiterjeszteni, ezeket a zálogszerződésben egyenként és pontos megjelöléssel fel kell sorolni. A zálogjog megalapítása után szerzett felszerelési tárgyakra is kiterjed a zálogjog, ha azokat a felszerelési leltárba bejegyzik, kivéve, ha a felek írásban kikötötték, hogy a zálogjog az utóbb szerzett tárgyakra nem terjed ki. A zálog biztosítja a hitelezőnek a haszonbérbeadó értesítésével és a kielégítési eljárással felmerülő költségeit is. A hitelező zálogjogot szerez olyan felszerelési tárgyakra is, amelyek a haszonbérlőnek nem tulajdonai, kivéve, ha a szerződés letétele idejében a hitelező tudta vagy súlyos gondatlanságból nem tudta, hogy az illető tárgy másé. Ugyané szabálynak megfelelően az ingó zálogjog megelőzi jóhiszemű harmadik személyek korábbi jogait is, hacsak a törvény mást nem rendel vagy lopás, elveszés esete nem áll fenn. Aki a haszonbérlőtől zálogjoggal terhelt egyes felszerelési tárgyat szerez vagy ilyen tárgyra jogot szerez, az mindaddig, amíg a zálogszerződós a bíróságnál le van téve, a hitelező intézettel szemben nem hivatkozhatik jóhiszeműségre. Egyes felszerelési tárgyak felszabadulnak a zálogjog alól, ha azokkal a haszonbérlő a rendes gazdálkodás keretei között rendelkezett és ha azokat a gazdaságból még a zálogjog bírói , ér vényesítése előtt elvitték. A haszonbérelt ingatlan megterhelése útján vagy a végrehajtási eljárás során a felszerelésre szerzett jogokat a most ismertetett törvény alapján szerezhető zálogjog akkor sem érinti, ha a hitelező jóhiszemű. A hitelező azonban a tulajdonost megillető igényeket megfelelően érvényesítheti. Ha a haszonbérbeadó vagy a hitelező intézet a zálogjoggal terhelt felszerelésből kielégítést akar szerezni, köteles a gazdaság továbbfolytatása érdekében követendő eljárás iránt megállapodni. A záloggal biztosított követelés kielégítése az ingózálogból való kielégítés szabályai szerint a zálogtárgy eladása útján történik. Az eladási jogosultság beálltával a záloghitelező követelheti az adóstól a zálogtárgy kiadását. A zálogtárgynak a zálogos követelés kielégítése végett való nyilvános eladását a haszonbérbeadó nem ellenezheti, a szabadkézből való eladáshoz azonban a haszonbérbeadó beleegyezése szükséges. A haszonbérbeadó kívánságára (vagy ha ő törvényes zálogjogát érvényesíti) a kielégítést szerző hitelező intézet köteles a zálog el adásából befolyó Összeg felét a haszonbérbeadónak átengedni, a haszonbérlővel
