Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

28. szára. 41 rendelettel állapítsa meg. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik a 92. §. második bekezdésének 2., 3., 4. és 8. pontjában felsorolt valamely intézetnek (pénztárnak) betegségi biztosításra kötelezett tagjai. 160. §. A minisztérium felhatalmaztatik, hogy az 1. §. 16. és 17. pontjában felsorolt és a 159. §. alá nem tartozó egyéb alkalmazottaknak betegségi biztosítását a 159. §-nak megfelelően ugyancsak rendelettel szabályozza. 2. A m. kir. Posta, Távírda és Távbeszélő Betegsegélyző Intézete. 161. §. A m. kir. Posta, Távirda és Távbeszélő Betegsegélyző Intézetének biztosításra kötelezett tagjai a m. kir, posta, távirda és távbeszélő hivatalaiban, intézeteiben és üzemeiben, gyáraiban, műhelyeiben és fentartási munkálataiban foglalkozó biztosításra kötelezettek (1. §. 14. pont), továbbá azok, akik mint a m. kir. posta, távirda és távbeszélő nyugellátásban részesülő alkalmazottai, vagy alkalmazottainak nyugellátásban részesülő özvegyei és árvái, betegségi biztosításra kötelezettek. Az intézetnek munkaadó tagj a a m. kir. kincstár. A 119. §. rendelkezéseinek hatálya erre az intézetre is kiterjed. 162. §. Az önkormányzati szervezetet az e törvény X. Fejezetében foglalt rendelkezések figyelembevételével, azonban a közszolgálati alkalmazottak jogviszonyaiból következő eltérésekkel, az alapszabály állapítja meg. Az intézet elnöke a m. kir. posta, távirda és távbeszélő vezérigazgatója vagy az általa megbízott helyettes, a munkaadó önkormányzati képviselőit pedig egyenlő számban a népjóléti és munkaügyi miniszter, a kereskedelemügyi miniszter és a pénzügyminiszter nevezi ki. Az intézetnek és az általa fentartott intézményeknek kezelését a m. kir. posta, távirda és távbeszélő teljesíti. Az intézet bevételeit és kiadásait, valamint vagyonát elkülönítve kell kezelni, Az évi zárszámadási felesleget a 32. § ban megállapított korlátok között segélyezési célokra kell használni. A segélyezés módjáról és mértékéről a népjóléti és munkaügyi miniszter jóváhagyásával az önkormányzat határoz. Az évi zárszámadás esetleges hiányának fedezéséről a járulékok megfelelő emelésével kell gondoskodni. Az eljárást az e törvény XIV. Fejezetében foglalt rendelkezések figyelembe vételével, azonban az üzem természetéből következő eltérésekkel az alapszabály állapítja meg. 3. A m. kir. dohánygyárak betegsegélyző pénztárai. 163. §. A m. kir. dohánygyárak betegsegélyző pénztárainak biztosításra kötelezett tagjai a dohánygyárakban foglalkozó biztosításra kötelezettek. A dohánygyári betegsegélyző pénztárnak munkaadó tagja a m. kir. kincstár. Az elnöki tisztet a dohánygyári üzem főnöke vagy helyettese tölti be, aki a munkaadó üzemnek az Önkormányzatban a biztosítottakéval egyenlő számú képviseltetóséről gondoskodik. Egyebekben a dohánygyári betegsegélyző pénztárak Önkormányzati szervezetét, az e törvény X. Fejezetében foglalt rendelkezések figyelembe vételével, a pénztárak alapszabályai állapítják meg. 164. §. A dohánygyári betegsegélyző pénztárak kezelésére és az eljárásra, úgyszintén az évi zárszámadási felesleg felhasználására és az esetleges hiány fedezésére, a 162. §. rendelkezéseit kell megfelelő módon alkalmazni. A 119. §. rendelkezéseinek hatálya ezekre a pénztárakra is kiterjed. A dohánygyári betegsegélyző pénztárak a betegségi biztosítás jövedelKépv. iromány. 1927—1932. II. kötet. 6