Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

42 28. szám. meirôl és költségeiről elkülönített számadást kötelesek vezetni és a bevételeket csak annak céljaira használhatják. 4. A m. kir. Államvasutak Betegsegélyző Intézete. 165 §. A m. kir. Államvasutak Betegsegélyző Intézetének biztosításra kötelezett tagjai a m. kir. államvasutak hivatalaiban, intézeteiben és üzemeiben, gyáraiban, műhelyeiben és fentartási munkálataiban foglalkozó biztosításra kötelezettek (1. §. 12. pont), továbbá azok, akik, mint a m. kir. államvasutak nyugellátásban részesülő alkalmazottai, vagy alkalmazottainak nyugellátásban részesülő özvegyei és árvái, betegségi biztosításra kötelezettek. Az intézetnek munkaadó tagja a na. kir. államvasutak. 166. §. A m. kir. Államvasutak Betegsegélyző Intézetének önkormányzati szervezetét, az e törvény X. Fejezetében, foglalt rendelkezések figyelembe vételével, azonban a vasúti alkalmazottak jogviszonyaiból következő eltérésekkel, az intézet alapszabálya állapítja meg. Az intézet elnöke a m. kir. államvasutak igazgatóságának elnöke, vagy az általa megbízott helyettes, a munkaadó önkormányzati képviseletére pedig a 162. §. rendelkezései nyernek alkalmazást. A 119. §. rendelkezéseinek hatálya erre az intézetre is kiterjed. Az intézet kezelését a m. kir. államvasutak teljesítik. Az intézet bevételeit és kiadásait, valamint vagyonát elkülönítve kell kezelni. Az évi zárszámadási felesleg felhasználására .és az esetleges hiány fedezésére a 162. §. rendelkezései irányadók. Az eljárást az e törvény XIV. Fejezetében foglalt rendelkezések figyelembevételével, azonban az üzem természetéből következő eltérésekkel az alapszabály állapítja meg. 5. A közforgalmú magánvasutak betegsegélyző intézetei. 167. §. Minden közforgalmú magánvasut biztosításra kötelezett alkalmazottai, úgyszintén nyugellátásban részesülő alkalmazottai, valamint alkalmazottainak nyugellátásban részesülő özvegyei és árvái javára betegsegélyző intézetet alakítani köteles. Kivétetnek a közforgalmú közúti vasutak, amelyek betegsegélyző intézet felállítására nem kötelesek, erre azonban joguk van, ha vonalaik több község területére terjednek ki, vagy ha alkalmazottaiknak aránylag nagy létszáma a külön betegsegélyző intézet felállítását indokolja. A közúti vasút külön betegsegélyző intézetének felállítására az engedélyt a népjóléti és munkaügyi miniszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve adja meg. Kivételesen több közforgalmú vasút közös betegsegélyző intézetet tarthat fenn, ha ez az érdekelt üzemek, illetve biztosításra kötelezett munkavállalók javára célszerű. A közös betegsegélyző intézet felállítására az engedelmet a népjóléti és munkaügyi miniszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve adja meg. A közforgalmú magánvasutak betegsegélyző intézeteinek tagjaira és önkormányzati szervezetére, úgyszintén az intézetek ügyvitelére és ügyviteli költségeikre, a zárszámadási feleslegre és hiányra, úgyszintén az eljárásra a m. kir. Államvasutak Betegsegélyző Intézetére vonatkozó rendelkezések (165. és 166. §.) megfelelő alkalmazást nyernek. A munkaadó az önkormányzatban a biztosítottakéval egyenlő számú képviseletéről maga gondoskodik. Az intézet elnöke minden esetben a munkaadó vagy helyettese (megbízottja). 6. Magyar Hajózási Betegsegélyző Intézet. 168. §. A Magyar Hajózási Betegsegélyző Intézetnek biztosításra köte-