Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

28. szám. 21 ben kártalanítást nem igényelhet, még pedig akkor sem, ha a halál a ba­leset vagy a betegség következtében csak később következik be. 86. §. Aza biztosított, akinek jára­déka a teljes járadék (72. §.) 20°/o-át meg nem haladja, végkielégítést kér­het. Az intézet a kérelmet csak a járadékos valószínű élettartamára irá­nyuló előzetes orvosi vizsgálat alapján és ennek eredményéhez képest és csak akkor teljesítheti, ha ajáradékos állandó lakóhelyének elöljárósága a kérés teljesítéséhez hozzájárul. Aki e §. alapján végkielégítést ka­pó ti, újabb kártalanításra utólag még akkor sem tarthat igényt, ha álla­pota később lényegesen rosszabbodik. A jelen §. alapján megállapítható végkielégítés számításának kulcsát a népjóléti és munkaügyi miniszter ren­delettel állapítja meg. Ha a biztosított a megállapított végkielégítést nem fogadja el, jára­dékát folytatólag is megkapja. 87. §. A népjóléti és munkaügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy a já­radékosok részére drágasági pótlékot állapítson meg és e pótlékok összegét és az ebből származó teher fedezését rendelettel szabályozza. A rendeletet és minden módosítását a törvény­hozásnak be kell mutatni. 88. §. Ha a járadékos biztosított külföldre távozik, járadéka vissza­téréséig szünetel ; ha három hónapon belül állandó tartózkodásra visszatér, a visszatartott járadékrészleteket utó­lag megkapja. Ugyanezt a szabályt kell alkal­mazni a járadékos családtagokra is. Ha a járadékos családtag állandó tartózkodásra távozik külföldre, ké­relmére az intézet méltánylást ér­demlő esetekben egy évi járadéká­nak megfelelő végkielégítést enge­délyezhet. E végkielégítés ellenére felújul a járadékigény, ha az ily családtag visszatér ; a kifizetett vég­kielégítési összeget azonban a vissza­térése után fizetett járadékból le kell vonni; a levonás részletekben törté­nik és az esedékes járadékok félét meg nem haladhatja. 89. §. Ha a járadékos biztosított külföldi honos és állandó tartózko­dásra hazájába vagy más államba tá­vozik, járadékát csak abban az eset­ben kell tovább is fizetni, ha honos­sági állama a magyar honosokkal szemben visz ónos eljárást követ. Ugyanezt a szabályt kell alkal­mazni a külföldi biztosított igény­jogosult családtagjaira is, még pedig mind abban az esetben, ha a baleset idejében állandóan külföldön tartóz­kodnak, mind abban az esetben, ha állandó tartózkodásra utóbb távoznak külföldre. Egyébként a jelen §-ban megjelölt igényjogosultak viszonosság esetében végkielégítésben is részesíthetők. 90. §. Az a munkaadó, akivel szem­ben jogerős büntetőbírói ítélet megál­lapította, hogy ő, vagy oly megbí­zottja, akinek eljárásáért felelősséggel tartozik, a balesetet vagy a foglal­kozási különleges betegséget szándé­kosan idézte elő, a vele munkavállalói jogviszonyban álló biztosítottnak, il­letve családtagjainak (74—77. §.) kár­térítéssel tartozik annak az összegnek erejéig, amellyel az okozott kár az in­tézettől járó kártalanítást meghaladja. Ugyanez a kártérítési kötelezett­ség terheli a munkaadót akkor is, ha jogerős büntetőbírói ítélet a mun­kaadó, illetve megbízottja terhére azt állapította meg, hogy a baleset a hatóságtól elrendelt balesetelhárító rendszabály foganatosításának vagy balesetelhárító készülék alkalmazásá­nak, illetve a foglalkozási különleges betegség a hatóság által elrendelt egészségi rendszabály foganatosításá­nak vagy védőkészülék alkalmazásá­nak elmulasztásából származott. A büntetőbíróság büntető ítéletben azt, hogy a balesetet a hatóság által elrendelt balesetelhárító rendszabály foganatosításának vagy az így elren­delt balesetelhárító készülék alkal-

Next

/
Thumbnails
Contents