Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

22 28. szám. mázasának, illetve a foglalkozási különleges betegséget az egészségi rendszabály foganatosításának, vagy a védőkészülék alkalmazásának el­mulasztása okozta-e, hivatalból meg­vizsgálni és megfelelő esetben a mu­lasztást vagy hiányát kifejezetten megállapítani köteles. A- megállapítás mellőzése, úgyszintén a mulasztás megállapításának megtagadása miatt a királyi ügyészség, a pótmagánvádló és a sértett, a mulasztás megállapí­tása miatt pedig a vádlott és a javára fellebbvitelre jogosultak fellebbvitellel élhetnek. A biztosított, illetve a családtag (74.—77. §.) kártérítési igénye jogerős büntetőbírói ítélet nélkül is érvénye­síthető, ha a büntető eljárást megin­dítani vagy büntető ítélettel befe­jezni nem lehet. E §-ban megjelölt eseteken kívül a munkaadó a vele munkavállalói jogviszonyban álló biztosítottakkal és családtagjaikkal (74.—77. §.) szem­ben a balesetből vagy a foglalkozási különleges betegségből kifolyólag kár­térítéssel nem tartozik, még pedig abban az esetben sem, ha baleset­biztosítási kötelezettsége az 59. §. értelmében szünetel. E korlátozás nem terjed ki a baleset esetére biz­tosított munkavállalónak a baleset vagy a foglalkozási különleges be­tegség alapján a magánjog szabályai értelmében más személyek ellen fenn­álló kártérítési követelésére. E har­madik személyek magánjogi kártérí­tési kötelezettségét nem zárja ki az, hogy a balesetbiztosításra kötelezett üzemben vagy azzal összefüggésben történt. (210. §.) 91. §. Az intézet ellen fennálló kár­talanítási követelések át nem ruház­hatók, élnem zálogosíthatok, le nem foglalhatók, és azokkal szemben be­számításnak helye nincs. Az igény­jogosult e követelésekről érvényesen sem egészen, sem részben nem mond­hat le. A lejárt részletekre az 56. §. első bekezdése nyer alkalmazást. E rendelkezések alól kivétetnek azok a követelések, amelyeket az-e törvény értelmében kártalanításra jo­gosultak (74.—77. §.) a biztosított ellen eltartás címén érvényesítenek. III. Rész. Biztosítási szervezet. IX. Fejezet. Biztosító Intézetek. 92. §. A jelen törvénnyel Szabályo­zott betegségi és baleseti biztosítást az Országos Munkásbiztosító Intézet teljesíti, amely feladatait részint a köz­pontban, részint helyi szervei útján végzi. Helyi szervei a kerületi és a vál­lalati pénztárak. Ezen felül a betegségi biztosítást önállóan teljesítik a következő inté­zetek : 1. az állami ós az 1. §. 16. és 17. pontjában megjelölt egyéb alkal­mazottakbetegsegélyző intézetei (159., 160. §.); 2. a magyar királyi Posta, Távírda és Távbeszélő Betegsegélyző Intézete ; (161., 162. §.); 3. a magyar királyi dohánygyárak betegsegélyző pénztárai (163., 164. §.) ; 4. a magyar királyi Államvasutak Betegsegélyző Intézete (165., 166. §.) ; 5. a közforgalmú magán vasutak betegsegélyző intézetei (167. §.); 6. a Magyar Hajózási Betegse­gélyző Intézet (168., 169. §.) ; , 7. a Budapesti Kereskedelmi Be­tegsegélyző Intézet (170—173. §.) ; 8. a bányatárspénztárak (174— 179. §.). Mindezek az intézetek (pénztárak) egymást feladataik teljesítésében köl­csönösen támogatni és szükség ese­tében tagjaikat kölcsönösen segélyezni tartoznak. Kölcsönösen tett kiadásaik megtérítését megegyezés szerint köve­telhetik. Megegyezés hiányában csak a közvetlenül tett kószkiadások meg­térítése követelhető. Az intézetek (a pénztárak) tagjaik segélyezése céljából közös intézmé­nyeket létesíthetnek és az orvosokkal,

Next

/
Thumbnails
Contents