Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról
22 28. szám. mázasának, illetve a foglalkozási különleges betegséget az egészségi rendszabály foganatosításának, vagy a védőkészülék alkalmazásának elmulasztása okozta-e, hivatalból megvizsgálni és megfelelő esetben a mulasztást vagy hiányát kifejezetten megállapítani köteles. A- megállapítás mellőzése, úgyszintén a mulasztás megállapításának megtagadása miatt a királyi ügyészség, a pótmagánvádló és a sértett, a mulasztás megállapítása miatt pedig a vádlott és a javára fellebbvitelre jogosultak fellebbvitellel élhetnek. A biztosított, illetve a családtag (74.—77. §.) kártérítési igénye jogerős büntetőbírói ítélet nélkül is érvényesíthető, ha a büntető eljárást megindítani vagy büntető ítélettel befejezni nem lehet. E §-ban megjelölt eseteken kívül a munkaadó a vele munkavállalói jogviszonyban álló biztosítottakkal és családtagjaikkal (74.—77. §.) szemben a balesetből vagy a foglalkozási különleges betegségből kifolyólag kártérítéssel nem tartozik, még pedig abban az esetben sem, ha balesetbiztosítási kötelezettsége az 59. §. értelmében szünetel. E korlátozás nem terjed ki a baleset esetére biztosított munkavállalónak a baleset vagy a foglalkozási különleges betegség alapján a magánjog szabályai értelmében más személyek ellen fennálló kártérítési követelésére. E harmadik személyek magánjogi kártérítési kötelezettségét nem zárja ki az, hogy a balesetbiztosításra kötelezett üzemben vagy azzal összefüggésben történt. (210. §.) 91. §. Az intézet ellen fennálló kártalanítási követelések át nem ruházhatók, élnem zálogosíthatok, le nem foglalhatók, és azokkal szemben beszámításnak helye nincs. Az igényjogosult e követelésekről érvényesen sem egészen, sem részben nem mondhat le. A lejárt részletekre az 56. §. első bekezdése nyer alkalmazást. E rendelkezések alól kivétetnek azok a követelések, amelyeket az-e törvény értelmében kártalanításra jogosultak (74.—77. §.) a biztosított ellen eltartás címén érvényesítenek. III. Rész. Biztosítási szervezet. IX. Fejezet. Biztosító Intézetek. 92. §. A jelen törvénnyel Szabályozott betegségi és baleseti biztosítást az Országos Munkásbiztosító Intézet teljesíti, amely feladatait részint a központban, részint helyi szervei útján végzi. Helyi szervei a kerületi és a vállalati pénztárak. Ezen felül a betegségi biztosítást önállóan teljesítik a következő intézetek : 1. az állami ós az 1. §. 16. és 17. pontjában megjelölt egyéb alkalmazottakbetegsegélyző intézetei (159., 160. §.); 2. a magyar királyi Posta, Távírda és Távbeszélő Betegsegélyző Intézete ; (161., 162. §.); 3. a magyar királyi dohánygyárak betegsegélyző pénztárai (163., 164. §.) ; 4. a magyar királyi Államvasutak Betegsegélyző Intézete (165., 166. §.) ; 5. a közforgalmú magán vasutak betegsegélyző intézetei (167. §.); 6. a Magyar Hajózási Betegsegélyző Intézet (168., 169. §.) ; , 7. a Budapesti Kereskedelmi Betegsegélyző Intézet (170—173. §.) ; 8. a bányatárspénztárak (174— 179. §.). Mindezek az intézetek (pénztárak) egymást feladataik teljesítésében kölcsönösen támogatni és szükség esetében tagjaikat kölcsönösen segélyezni tartoznak. Kölcsönösen tett kiadásaik megtérítését megegyezés szerint követelhetik. Megegyezés hiányában csak a közvetlenül tett kószkiadások megtérítése követelhető. Az intézetek (a pénztárak) tagjaik segélyezése céljából közös intézményeket létesíthetnek és az orvosokkal,