Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-44. Törvényjavaslat a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról

202 44. szám. művészeinek és a humanista íróknak az Alpeseken innét egyik első támogatója volt. A XVI. században a magyar diákok a német egyetemekről elhozták ide a protestantizmust ; egy századdal később Pázmány bíbornok elhozta hozzánk is az ellenreformáció és a barokk kor szellemét ; míg az erdélyi fejedelmek az északi protestáns hatalmakhoz kerestek politikai és kulturális összeköttetéseket. Mária Terézia alatt a magyar nemesség körében is általánossá vált a rokokó divatja. A XVIII. század második felében pedig a francia felvilágosodás behatása alatt új virágzásnak indult a magyar irodalom. A francia forradalom túlzásaitól elriasztva, a magyar nemzet elfordult a írancia művelődéstől és a német idealizmus befolyása alá került. A német klasszicizmus és a német romantika befolyása nagyra nőtt és irodalmunknak termékeny impulzusokat adott. A magyar szellemi történetnek ez a rövid vázlata is mutatja, hogy a magyar nemzet évezredes történetének folyamán azon volt, hogy Európa nagy szellemi áramlatait befogadja és belsőleg feldolgozza. A görög-keleti államok tőlünk keletre és délre nem élték át az európai szellemtörténetnek ezeket a korszakait, Magyarország délkeleti határai egyben az európai művelődés határai is voltak. Csak az utolsó négy század folyamán merültek fel zavaró mozzanatok. A régi Ausztria polgári és katonai bürokráciája politikai alchimiát űzött és egyenesen megdöbbentő következetességgel azon dolgozott, hogy a magyar nemzetet az osztrák összbirodalomba beolvassza. Ezzel a megsemmisítési törekvéssel szemben a magyar nemzet életösztöne valósággal fiziológiailag reagált. A nyugoti befolyásoknak korábban" oly hozzáférhető magyar nép kénytelen volt mindinkább elzárkózni és magának élni. Az Összbirodalmi törekvésekben van a magyar sovinizmus magyarázata és teljes mentsége. Most, hogy a régi monarchia felbomlásával a négyszáz éves veszély elenyészett, minden aggodalomtól menten járhatjuk azt az utat, amelyen Szent István megindult, azt a nagy utat, amelyen a középkor folyamán és az újkor első századaiban sok ezer magyar diák járt, menve Bologna és Padova, Krakkó, Wittenberg, Halle és Párizs egyetemeire. Az élet a külföldön csak kozmopolita hajlandóságú egyéneket tántorított el a hazához való ragaszkodástól. Széchenyi élettörténétéből jól tudjuk, hogy éppen külföldi útjai s ezekből kifolyólag Magyarország elmaradottságának felismerése korbácsolta fel benne a hazafiságot és a reformeri vágyat. Éppen a külföldön szerzett tudásával a nemzeti ügy szolgálatába álló Széchenyi. nagyszerű egyénisége valóságos megtestesülése ugyanannak a gondolatnak, melyet külföldi ösztöndijakkal és intézetekkel akarunk most tervszerűen, rendszeresen és intézményesen megvalósítani. Félreértés elkerülése végett ki akarom emelni,, hogy e törvényjavaslatban nem a nagyobb tömegek kiképzését biztosító extenzív ösztöndíjakról van szó, ezt a célt a közszolgálati alkalmazottak gyermekeinek tanulmányi ösztöndíjáról legközelebb benyújtandó törvényjavaslatom lesz hívatva szolgálni; ez a törvényjavaslat tudósok, művészek, elsőrangú szakemberek kiképzését van hivatva biztosítani. A fentiekben megjelölt és ismertetett kultúrpolitikai célokat csak intézmények segítségével lehet rendszeresen megvalósítani s törvényjavaslatom e végből két új intézményt hoz, ú. m. a külföldi intézetet és a magas kultúra önkormányzatának egyetemieletti, országos központi szervét (Überuniversität). Az első typus úgyszólván teljesen kiforrott, kész, amennyiben Bécsben és Berlinben ilyen intézmények már működésben vannak s most csupán arra kérem a t. Országgyűlést, hogy a gyakorlatban kipróbált és bevált intézményeknek törvényes alapot adjunk s az intézmény-typust tör-