Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

12 28. szám. tosított betegségét vagy halálát szán­dékosan okozta. 44. §. A táppénzt, a terhességi, a gyermekágyi és a szoptatási segélyt heti utólagos részletekben, a temet­kezési segélyt pedig a halálozás iga­zolásának napján kell fizetni. A táppénzt, a terhességi, a gyermek­ágyi és a szoptatási segélyt az igény­jogosultnak kell kifizetni. E segélyek azonban az igényjogosult helyett, beleegyezése hiányában is, a vele kö­zös háztartásban élő családtag kezé­hez fizethetők, ha az igényjogosult egyéni körülményei (pl. iszákosság, elmezavar) következtében az a veszély van, hogy a kiszolgáltatott összeget nem a segély céljának megfelelő mó­don használja fel. A táppénz az igényjogosult bele­- egyezésével munkaadójának fizethető ki, ha betegsége alatt munkaadója háztartásában teljes ellátást kap. | 45. §. A temetkezési segélyt a há­zastárs, ilyennek nem létében más családtag (33. §.) kezéhez kell fizetni. Ha a biztosított eltemettetéséről más gondoskodott, ennek a temetés való­ságos költségét a temetkezési segély erejéig meg kell téríteni. A közkölt­ségen (alapok, alapítványok, kórhá­zak, stb. által) történt temetés költsé­gét az intézet (a pénztár) megtéríteni nem köteles. Ha a meghalt biztosítottnak nincs oly hozzátartozója, aki eltemetteté­séről gondoskodik, az intézet (a pénz­tár) a temetkezési segély erejéig maga is gondoskodhatik az eltemetésről. Ha a biztosított az alapszabályban meghatározott időtartamú segélye­zési igényjogosultságát kimerítette, temetkezési segély csak abban az eset­ben jár, ha a halált a segélyezés lejártától számított két óv alatt ugyanaz a betegség okozta, amely­ben az intézet (a pénztár) a biztosí­tottat segélyezte. 46. §. Azok az igényjogosultak, akik az alap szabályszerű segélyt nem vet­ték teljesen igénybe és a segélyezés lejártától számított négy hét alatt ugyanabba a betegségbe visszaesnek, tekintet nélkül arra, hogy a négy hét alatt biztosításra kötelezett foglalko­zást űztek-e, a folytatólagos segélye­zést csak az alapszabályszerű segélye­zési időtartamhoz képest még hátra­lékos időszakra igényelhetik. Ellenben azok a biztosításra kötele­zettek, akik az alapszabályszerű se­gélyt teljesen igénybe vették, ugyan­abban a betegségben újabb segélye­zést csak úgy követelhetnek, ha a segélyezés lejárta után legalább há­rom hónapon át megszakítás nélkül biztosításra kötelezettek voltak. A családtagok az alapszabályszerű segélyezés teljes igénybevétele után ugyanabban a betegségben újabb segélyezést csak három hónap eltelte után kaphatnak. 47. §. A táppénzre, a terhességi, a gyermekágyi és a szoptatási segélyre, valamint a temetkezési segélyre vo­natkozó igény, ha az esedékességtől számított, egy év alatt nem terjesz­tették elő, megszűnik. Ugyancsak egy év alatt megszűnik a folyósított, de fel nem vett ezekre a segélyekre vo­natkozó igény is. 48. §, Az intézet (a pénztár) a gyógykezelésre igényjogosultat kéré­sére vagy beleegyezésével kórházba (gyógyintézetbe) utalhatja, abban az esetben pedig, ha a kórházi (gyógy­intézeti) ápolás múlhatatlanul szüksé­ges, kórházba (gyógyintézetbe) utalni köteles. Beleegyezése nélkül is kórházba (gyógyintézetbe) utalható a gyógy­kezelésre igényjogosult, ha betegsége olyan természetű, hogy a kórházi (gyógyintézeti) ápolást szükségessé teszi, vagy, ha az igényjogosult az orvos utasításainak szándékosan nem tesz eleget és ezzel gyógyulását kés­lelteti; végül beleegyezése nélkül kórházba (gyógyintézetbe) utalható az is, aki kielégítő háziápolásban nem részesülhet. Ezekben az esetekben a kórházi beutalás elfogadásának el-

Next

/
Thumbnails
Contents