Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

12 28. szám. tosított betegségét vagy halálát szándékosan okozta. 44. §. A táppénzt, a terhességi, a gyermekágyi és a szoptatási segélyt heti utólagos részletekben, a temetkezési segélyt pedig a halálozás igazolásának napján kell fizetni. A táppénzt, a terhességi, a gyermekágyi és a szoptatási segélyt az igényjogosultnak kell kifizetni. E segélyek azonban az igényjogosult helyett, beleegyezése hiányában is, a vele közös háztartásban élő családtag kezéhez fizethetők, ha az igényjogosult egyéni körülményei (pl. iszákosság, elmezavar) következtében az a veszély van, hogy a kiszolgáltatott összeget nem a segély céljának megfelelő módon használja fel. A táppénz az igényjogosult bele- egyezésével munkaadójának fizethető ki, ha betegsége alatt munkaadója háztartásában teljes ellátást kap. | 45. §. A temetkezési segélyt a házastárs, ilyennek nem létében más családtag (33. §.) kezéhez kell fizetni. Ha a biztosított eltemettetéséről más gondoskodott, ennek a temetés valóságos költségét a temetkezési segély erejéig meg kell téríteni. A közköltségen (alapok, alapítványok, kórházak, stb. által) történt temetés költségét az intézet (a pénztár) megtéríteni nem köteles. Ha a meghalt biztosítottnak nincs oly hozzátartozója, aki eltemettetéséről gondoskodik, az intézet (a pénztár) a temetkezési segély erejéig maga is gondoskodhatik az eltemetésről. Ha a biztosított az alapszabályban meghatározott időtartamú segélyezési igényjogosultságát kimerítette, temetkezési segély csak abban az esetben jár, ha a halált a segélyezés lejártától számított két óv alatt ugyanaz a betegség okozta, amelyben az intézet (a pénztár) a biztosítottat segélyezte. 46. §. Azok az igényjogosultak, akik az alap szabályszerű segélyt nem vették teljesen igénybe és a segélyezés lejártától számított négy hét alatt ugyanabba a betegségbe visszaesnek, tekintet nélkül arra, hogy a négy hét alatt biztosításra kötelezett foglalkozást űztek-e, a folytatólagos segélyezést csak az alapszabályszerű segélyezési időtartamhoz képest még hátralékos időszakra igényelhetik. Ellenben azok a biztosításra kötelezettek, akik az alapszabályszerű segélyt teljesen igénybe vették, ugyanabban a betegségben újabb segélyezést csak úgy követelhetnek, ha a segélyezés lejárta után legalább három hónapon át megszakítás nélkül biztosításra kötelezettek voltak. A családtagok az alapszabályszerű segélyezés teljes igénybevétele után ugyanabban a betegségben újabb segélyezést csak három hónap eltelte után kaphatnak. 47. §. A táppénzre, a terhességi, a gyermekágyi és a szoptatási segélyre, valamint a temetkezési segélyre vonatkozó igény, ha az esedékességtől számított, egy év alatt nem terjesztették elő, megszűnik. Ugyancsak egy év alatt megszűnik a folyósított, de fel nem vett ezekre a segélyekre vonatkozó igény is. 48. §, Az intézet (a pénztár) a gyógykezelésre igényjogosultat kérésére vagy beleegyezésével kórházba (gyógyintézetbe) utalhatja, abban az esetben pedig, ha a kórházi (gyógyintézeti) ápolás múlhatatlanul szükséges, kórházba (gyógyintézetbe) utalni köteles. Beleegyezése nélkül is kórházba (gyógyintézetbe) utalható a gyógykezelésre igényjogosult, ha betegsége olyan természetű, hogy a kórházi (gyógyintézeti) ápolást szükségessé teszi, vagy, ha az igényjogosult az orvos utasításainak szándékosan nem tesz eleget és ezzel gyógyulását késlelteti; végül beleegyezése nélkül kórházba (gyógyintézetbe) utalható az is, aki kielégítő háziápolásban nem részesülhet. Ezekben az esetekben a kórházi beutalás elfogadásának el-