Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

28. szám. 13 mulasztása vagy megtagadása a 43. §-ban megállapított következményeket vonja maga után. A kórházba (gyógyintézetbe) utalt és felvett igényjogosult a kórházi ápolás tartamára egyéb segélyben nem részesülhet; ha azonban a kórházba (gyógyintézetbe) utalt biztosítottnak családtagjai vannak (33. §.), részükre a kórházi (gyógyintézeti) ápolás tartamára a biztosított táppénzének felét heti utólagos részletekben ki kell fizetni. E rendelkezések az államkincstár, valamint az alapok és az alapítványok terhére történő kórházi ápolás esetében is alkalmazást nyernek. A kórházba (gyógyintézetbe) utalt és felvett igényjogosult beszállítási ós hazautazási költsége az intézetet (a pénztárt) terheli. Az intézet (a pénztár),, úgyszintén az államkincstár, valamint az alapok és az alapítványok terhére történő kórházi ápolás tartamát az e törvényen alapuló segélyezés alapszabályszerű tartamába be kell számítani. 49. §. A biztosított állami, vagy közkórházban, vagy állami klinikán nyert ápolásának költsége a segélyezés lejártának alapszabályszerü időpontjáig az intézetet (a pénztárt) terheli abban az esetben, ha az intézet (a pénztár) utalta be, vagy ha a beutalás kérésének vagy a beutaló intézkedés bevárásának elmulasztását bizonyított sürgős szükség okozta. Az ápolási költség az intézetet (a pénztárt) a legalsó osztály szerint terheli. Az előbbi bekezdésben megállapított szabályt kell a nyilvánossági jelleggel felruházott kórházakban nyújtott ápolásra is alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a legalsó osztály helyett az államkincstár terhére adott ápolás költségét kell érteni. A családtagoknak (33. §.) az előbbi bekezdésben megjelölt kórházi (klinikai) ápolási költsége az intézetet (a pénztárt) legfeljebb négy héten át ás csak abban az esetben terheli, ha az intézet (a pénztár) a beteget beutalta, vagy ha a beutalás kérésének, vagy a beutaló intézkedés bevárásának elmulasztását bizonyított sürgős szükség okozta. Ha a biztosított vagy a családtag a kórházba (a klinikára) felvétele alkalmával teljesített kihallgatásában oly valótlan tényeket állít vagy oly való tényeket elhallgat, amelyeknek a biztosítási jogviszony megállapítására jelentősége van, ápolási költségét maga vagy helyette fizetésre kötelezett hozzátartozói (1898: XXI. törvénycikk 7. §.) a kórháznak megtéríteni tartoznak. Az intézet (a pénztár) a kórház megkeresésére a megtérítési összeget a biztosított segélyeiből az 56. §. harmadik bekezdésében megállapított módon és korlátok között a kórház javára levonja. 50. §. A magánkórházi és a magángyógyintézeti ápolás költsége az intézetet (a pénztárt) csak beutalás esetében, még pedig az intézet (a pénztár) és a kórház (gyógyintézet) között előzetesen kötött egyezséggel megállapított mértékben terheli. Beutalás hiányában az intézet (a pénztár) az ápolás költségét a legközelebbi közkórház legalsó osztálybeli ápolási költségének mértékéig (49. §.), legfeljebb négy hét tartamára és csak abban az esetben téríti meg, ha a beutalás kérésének, vagy a beutaló intézkedés bevárásának elmulasztását bizonyított sürgős szükség okozta. 51. §. A biztosított nőknek és a női családtagoknak (33. §.), akik kórházi ápolásra nem szorulnak, terhességi és gyermekágyi segély helyett ennek tartamára az intézet (a pénztár) anyaotthonban vagy más hasonló intézménynél ingyenes ellátást adhat. Az ily ellátás költségét az intézet (a pénztár) legfeljebb a terhességi, illetve a gyermekágyi segély összege erejéig az intézménnyel kötött megegyezés szerint fizeti. A 48. §. harmadik bekezdése ebben az esetben is alkalmazást nyer.