Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

28. szám. 11 agyi és szoptatási segélyére is megfelelő módon alkalmazni kell. 39. §. Ha a biztosítottat közegészségügyi okból, még pedig közveszélyes fertőző vagy ragadós betegség (pl. pestis, kolera, hólyagos himlő, kiütéses hagymáz stb.) miatt törvényes rendelkezés alapján elkülönítik és a biztosított ennek következtében keresetét elveszti, az elkülönítés tartamára a 31. §. I. 3. pontjában megjelölt mértékben táppénzt kap. Ebben az esetben azonban az államkincstár a kifizetett táppénzt az intézetnek (a pénztárnak) megtéríti. Ez a rendelkezés az államkincstárnak az illetőségi község ellen fennálló és a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló 1898 : XXI. törvénycikk 8. §-ának c) pontján alapuló megtérítési jogát nem érinti. 40. §. Ha az intézet (a pénztár) a biztosítottat vagy a családtagot ingyen orvosi gyógykezelésben és gyógyszerekben részesíteni nem tudja, e segélyek helyett a biztosított táppénzével egyenlő készpénzsególyt ad. Ez a segély az orvosi gyógykezelés díja és a kiszolgáltatott gyógyszerek ára erejéig közvetlenül a kezelőorvosnak, illetve a gyógyszertárnak fizethető ki; ebben az esetben az összeg feleslegére a biztosítottnak nincs igénye. . 41. §. A terhességi, a gyermekágyi ós a szoptatási segélyre csak az a biztosított nő igényjogosult, aki igazolja, hogy a lebetegedést megelőző egy év alatt összesen legalább négy hónapon át betegség esetére biztosított 'volt. Női családtagoknak e segélyekre igényjogosultsága a biztosított jogviszonyának hasonló időtartama alapján nyer megállapítást. A négy hónap számítására a 36. §. első bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni. Ha a terhességi segélyt négy hétnél hosszabb időre folyósították, a szülésig történt túlfizetést a gyermekágyi segélybe be kell számítani. Az a nő, aki terhességi, vagy gyermekágyi segélyre igényjogosultságának tartama alatt kereseti foglalkozást űz, a foglalkozás napjaira e segélyeket nem igényelheti. Terhességi és gyermekágyi segély tartamára táppénz keresetképtelenséggel járó betegség okából sem adható. Az a biztosított nő, aki a gyermekágyi segély időtartamán túl betegség miatt keresetképtelen, a táppénzre a gyermekágyi segély megszűnésének napjától számított alapszabályszerű időtartamon át igényjogosult. A szoptatási segély a táppénznek ugyanarra az időre kiszolgáltatását nem zárja ki. A szoptatási segélyre igényjogosult nő, aki orvosi igazolás szerint szoptatni nem képes, a szoptatási segély helyett megfelelő értékű csecsemőtápszert kap. 42. §. Ha a készpénzsegélyekre (táppénz, terhességi, gyermekágyi, szoptatási, temetkezési segély) mértékadó átlagos napibér a segélyezési jogcím bekövetkezését megelőző négy héten belül keresetváltozás okából emelkedett, a segélyt a megelőző átlagos napibér alapján kell fizetni. 43. §. Az a biztosított, aki betegségét szándékosan okozta, táppénzt nem kap. A táppénzt, valamint a terhességi és a gyermekágyi segélyt az intézet (a pénztár) attól is elvonhatja, aki az orvos utasításának szándékosan nem tesz eleget,, illetve az intézet (a pénztár) által az orvos javaslata alapján előirt gyógy tényezőt jogos indok nélkül nem veszi igénybe és ezzel gyógyulását késlelteti. Ez a rendelkezés műtéti kényszert nem foglal magádban. Végül elvonható a táppénz, valamint a terhességi ós a gyermekágyi segély attól is, aki a betegségólyezési rendtartás (142. §.) szabályainak megszegésével az intézet (a pénztár) szabályszerű ellenőrzését meghiúsítja. A biztosított betegsége vagy halála esetében járó segélyeket nem követelheti az a családtagja, aki a biz-