Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-43. Törvényjavaslat a polgári iskoláról
43. szám. 189 lével og3 r ütt fog járni az állami polgári iskolák mostani helyi felügyelőhatóságának, t. i. a gondnokságoknak a polgári iskolákra nézve történő megszüntetése. Az állami polgári iskolai gondnokságok létjogosultsága tulaj donképen már meg is szűnt, mert hatásköre úgyszólván csak az anyagi ügyekre zsugorodott össze. Az autonóm testületek (községek, hitközségek) által fenntartott polgári iskolák ügyeinek gondozására létesített iskolaszékek hatásköre ezzel szemben a dolog természeténél fogva érintetlenebbul maradt és ezért — bár a tanulmányi ügyeknek az igazgatóságokra való ruházásával ez is sokat veszített az idők folyamán — az iskolaszékek további fenntartására az iskolafenntartó autonóm jogkörének gyakorlása érdekében jelen törvény hatálybalépte után is szükség lesz. Miután az iskolaszékeknek a polgári iskolákkal kapcsolatos hatásköre ezideig külön szabályozva nincs és csupán az elemi iskolák iskolaszéki utasításai terjesztettek ki, szükséges lesz, hogy a polgári iskolaszékek hatásköre külön szabályoztassék. A polgári iskolai felügyelőségek hatáskörét s általában a polgári iskolák közigazgatását az oktatásügy egyetemes érdekeinek összeegyeztetésével rendeleti úton fogom átmenetileg megállapítani. A 10. £-nak a polgári iskolák felállítására vonatkozó intézkedése az eddigi törvényes állapotot összhangba hozza az élettel, az eddigi, némileg elmosódó rendelkezéseket szabatosabbá teszi. Társulatok ezentúl is fenntarthatnak iskolát, ha külön erre a célra alakultak, alapszabályaik jóváhagyást nyertek és igazolják, hogy az iskolafenntartásával járó összes terheket saját erejükből viselni tudják. Ugyanígy jövőben is fenntarthatnak magánosok polgári iskolát, ha polgári iskolai tanári oklevéllel bírnak s az iskola fenntartására a szükséges anyagi eszközökkel rendelkeznek. A nyilvánossági jog kérdését az 1868. évi törvény határozottan nem rendezi. Szükséges volt, hogy erre nézve intézkedés történjék, különösen azért, hogy az iskolafenntartók a törvényes követelmények teljesítésére igyekezzenek. E rendelkezés az állami felügyeleti jogból folyik ós azt a célt szolgálja, hogy jogosítást adó államérvényes bizonyítványt csakis olyan iskola állíthasson ki, melynek tanulmányi rendje, működése a követelményeket kielégíti. Ennek megállapítására egyedül a közoktatásügyi kormányzat illetékes. Nem kívánom érinteni az 1868 : XXXVIII. t.-c.-nek azt az alapgondolatát, hogy a köteles, illetve kötelezhető iskolafenntartó mindig a város (község), amely mellett a hitfelekezetek, társulatok és magánosok csakis mint fakultatív (önként vállalkozó) iskolafenntartók jöhetnek tekintetbe. Ez a rendelkezés természetes folyománya annak, hogy a községeknek (a városoknak) elsőrendű feladatuk, hogy polgárságuknak fokozottabb művelődési lehetőséget biztosítsanak. Az iskolaállítással együttjái az elhetyezós biztosítása. A 10. §. utolsó bekezdésében foglaltakkal előmozdítani kívánom az iskolák létesítését, amikor a rendelkezésemre bocsátott hitelek keretében államsegély vagy mérsékelt kamatú kölcsön nyújtását teszem lehetővé. Utóbbira azért van szükség, hogy az egyébként vagyonos, de ezidőszerint megfelelő készpénzfedezettel nem rendelkező községek rövidebb lejáratú olcsó kölcsönnel az iskolaépületet felemelhessék. Kölcsön engedélyezése azonban csak akkor indokolt, ha a mai nehéz viszonyok között a község ha'áridőre nem képes előteremteni az építkezéshez szükséges készpénzt. A- kölcsön csak rövidebb lejáratú lehet és csak megfelelő biztosítók ellenében engedélyezhető. 11. §. Javaslatom 10. §-a a hitíelekezeteknek iskolaállítási jogát általánosságban biztosítja. Ebben a szakaszban azért tartom szüksógesuek külön
