Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-43. Törvényjavaslat a polgári iskoláról

190 43. szám. is kiemelni a hitfelekezeti iskola létesítésének kérdését, mert nemzetnevelési szempontból nagy értéket tulajdonítok a hitfelekezetek közreműködésének, különösen ott, ahol a lakosság túlnyomórészben egy vallásfelekezethez tartozik s ezzel megvan a lehetőség arra, hogy a község (város) közönsége még szorosabb kapcsolatba jöjjön iskolájával. Az államsegélynek és kölcsönnek kilátásba helyezését ugyanazok a körülmények indokolják, amelyeket az előző szakaszban a községi iskolákra nézve előadtam. 12. §. Mint az általános indokolásban bővebben kifejtettem, kultúrpolitikám sarkalatos elve, hogy a polgári iskolák hálózata is mihamarább kiépüljön. Ennek érdekében, szükséges, hegy az egyes szóbajöhető községek művelődési, gazdasági és társadalmi viszonyai a helyszínen behatóan tanulmány ozt ássanak s hogy a közvetlenül összegyűjtött adatok alapján állapíthassam meg, hol van szükség polgári iskolára, vagy ennek bővítésére s hogy az új iskolák létesítése tárgyi alapon milyen sorrendben menjen végbe. A továbbiakra nézve a javaslat szövege rövid, világos, szabatos intézkedéseket tartalmaz, amelyek külön indokolásra nem szorulnak. A 13 §. megállapítja, hogy a polgári iskola létesítési és fenntartási költségeiből mit kell a községnek feltétlenül vállalnia. Az egyes községekben létesített polgári iskolák az egyetemes nemzeti érdeken felül az illető községek (városok) közönségének fokozottabb művelődési érdekeit szolgálják. Megkívánható tehát, hogy a községek , (városok) hozzájáruljanak az iskolák létesítéséhez és az általuk nyújtandó hozzájárulások kör vonalaz tassanak. E hozzájárulások nem elviselhetetlenek, mert a létesítéshez a szegényebb községek (városok) az alapból állami segélyt, esetleg építési kölcsönt is kaphatnak, a tanszemélyzet illetményeire pedig fizetóskiegészítő államsegélyt vehetnek igénybe. A polgári iskolák hálózatának kibővítése az államháztartás nagy megterhelését jelenti. Feltétlenül megkívánandó ezért, hogy a községek az építési költségeknek legalább 30°/o-át saját terhükre viseljék. Ha a község (város) az iskolát ily módon létesíteni és fenntartani nem tudná, állami iskolát létesítek, azonban a község (város) a felsorolt hozzájárulásokat ennek az állami iskolának is megadni tartozik, mert az állam s az igazgatás nem terhelhető azzal, hogy az apróbb szükségletek kielégítésének kérdéseivel foglalkozzék. Ezért határozottan elzárkózom a dologi kiadások teljesítésétől, ezt fedezni hajlandó nem vagyok. A kézi ós igásmunkára vonatkozó intézkedéseket az 1926. évi VII. t.-c. 4. §-ára utalással vettem fel. Célom az, hogy a mai abnormisan súlyos gazdasági viszonyok között a polgári iskolát illetően már erkölcsi okokból se maradjon felhasználatlanul ez a hozzájárulási lehetőség, mely mindenkire kötelező lévén, alakosság minden tagját közelebbi viszonyba hozza az iskolával. Az iskolát így mindenki jobban magáénak tartja. Ez az egyszersmindenkorra szóló hozzájárulás, mely eléggé jelentős értéket képvisel, az 5 ezer lakossal bíró községeket (városokat) nem terheli meg túlságosan. A 14. § ban a kisajátítási jogot szintén az 1926. évi VII. t.-c. rendelkezéseinek átvételével kívánom biztosítani Beépített községekben (városokban) az iskolának megfelelő helyen való elhelyezése olykor a legsúlyosabb kérdése az iskola létesítésének. Ezért kellett a kisajátítási jogot a közérdekből létesülő állami, községi és felekezeti iskolák érdekében biztosítani. Eltérőleg az 1926. évi VII. t.-c. 3. §-ában foglalt rendelkezéstől, a felállítandó polgári iskola, felépítéséhez az állam csak kérésre ad terveket ós előméretköltsóg vetéseket. A terveket a község (város), a felekezet is elkészít-