Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-43. Törvényjavaslat a polgári iskoláról

188 43 szám gári iskolák tanulmányi életének hatékonyabb gondozását és egységes szempontok szerint való irányítását valamilyen kisegítő megoldással biztosítsa s így küldettek ki az 1876 : XXVIII. t.-c. 3. §-a alapján szakértő iskolalátogatók, ami már átmenetet jelent az önálló felügyelethez. Az iskolalátogató felügyelők megbízásával azonban a kérdés megoldva nincsen. A tételes törvények rendelkezései alapján ugyanis a felügyelőknek intézkedési jogot adni nem lehetett s így igen ferde és mind adminisztratív szempontból, mind pedig a felügyelet gyakorlása szempontjából hátrányos helyzet alakult ki, mert a kir. tanfelügyelőnek megvolt az intézkedési joga, de a felügyeletet nem gyakorolhatta közvetlenül maga, illetőleg saját közegei útján, viszont a szakértő iskolalátogatóknak módjukban volt iskolalátogatásuk alkalmával közvetlen tapasztalatot szerezni, azonban hatáskörük szorosan a tanulmányi részre vonatkozott, intézkedési joguk pedig egyáltalán nem volt. Javaslatom, amely szerint a polgári iskolákat a népiskolai hatóságok alul kiveszem s felügyeletüket és közigazgatásukat újra szervezni kívánom, ennek az ellenmondásos helyzetnek, megváltoztatását célozza. A tervezett intézkedés is csak átmeneti jellegű. A tanügyi közigazgatás újjászervezésekor, amire nézve törvényjavaslatot szándékozom az országgyűlés elé terjeszteni, fogom a szerzett tapasztalatok felhasználásával a polgári iskolák felügyeletét és közigazgatását véglegesen szabályozni. A polgári iskoláknak az összes érdekek szempontjából helyesebb irányú [igazgatását és felügyeletét átmenetileg is az államháztartás minden újabb megterhelése nélkül tudnám megvalósítani, mert a külön felügyelőség létesítése csak a már eddig folyó iskolalátogatói-felügyelői munka kibővítését jelenti a nélkül, hogy személyi vagy dologi tekintetben külön kiadással járna, mert egyrészt a felügyelőkké kinevezendő 8—10 polgári iskolai igazgatónak vagy tanárnak a tanítási munkakörből való kivonása nem fog az eddiginél nagyobb hiányt okozni a tanszemélyzet létszámában, mert eddig is húsz igazgató végzett igazgatói munkája mellett iskolalátogatást és másrészt, mert az új felügyelőségeket alkalmas központokban levő iskolaépületekben szándékozom elhelyezni és így a fűtési, világítási és, tisztogatási költségek az illető iskolák költségvetése keretében nyerik fedezetüket. Még a szükséges irodai felszerelés sem fogja tárcámat terhelni, mert az egyes iskolák bútorfeleslegéből fogom a felszerelést összeállítani. Ami a polgári iskoláknak a népiskolai hatóságok hatásköréből való kivételével a közigazgatási bizottságok eddigi hatáskörének megszűnését illeti, ez alig jelent lényeges változást, mert a közigazgatási bizottságnak polgári iskolai ügyekben való hatásköre az idők folyamán összezsugorodott és ma már csak néhány ügyre terjedt ki. Ezek közül a legjelentősebb a fegyelmi ügyek intézése. A közigazgatási bizottság hatáskörének megszüntetése és a polgári iskolai felügyelőségekre való átruházása érezhető zökkenes nélkül fog végbemenni és csupán a fegyelmi ügyek intézésére vonatkozó eljárás szorul majd részletesebb szabályozásra. Ií tekintetben a középiskolai tanárokéhoz hasonló fegyelmi eljárást szándékozom a polgári iskolákra nézve is megállapítani. így meg fog szűnni az a fonák helyzet, hogy a közigazgatási hatósági szervekre volt bízva olyan fegyelmi ügyek megvizsgálása is, amelyek sokszor minden közigazgatási ténykedéstől távol állottak. E kérdés szabályozásával a polgári iskolai tanár is meg fogja kapni a tanári állásához méltóbb fegyelmi szabályzatát és az iskolai érdekek sem lesznek kitéve a közigazgatási hatóságoknál gyakori késedelmes eljárásból eredő károsodásnak. A polgári iskoláknak a népiskolai hatóságok hatásköréből való ki vét e-