Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-43. Törvényjavaslat a polgári iskoláról

43. szám. 183 önkéntesi katonai kedvezményhez juthatott. Végre 1895-ben a kereskedelmi szakoktatás »felső kereskedelmi iskola« néven új szervezetet nyert, a polgári iskolával szemben igazgatásban és tanári karban fokozatosan önálló lett, majd egészen külön szakadt a polgári iskolától, amelynek növendékeit a IV. osztály elvégzése után vette fel. Ily módon az Önállósult felső kereskedelmi és felső ipariskola egészen leszakította a polgári ; iskola felső tagozatát, az V. és VI. osztályt; ezek egészen elsorvadtak. így vált a polgári iskola mindenütt négy osztályos intézetté, melynek feladata azonkívül, hogy tanulóit viszonylag befejezett gyakorlati általános műveltséggel az életbe bocsátja ki, a középfokú szakiskolákra való előkészítés. A polgári iskola IV. osztályát végzett tanulóknak kb. 50%-a megy ipari és kereskedői pályára, vagy folytatja ilyen irányú középfokú szakiskolában tanulmányait; körülbelül 15% pedig tanítóképző-intézetbe megy. A történeti fejlődés tanulsága. : a polgári iskola, mint 4 osztályos intézet teljes mértékben bebizonyította életképességót, jelen szervezete megfelel a magyar társadalmi és gazdasági élet szükségleteinek. Az utóbbi évtizedekben, különösen a legutolsó években, a magyar társadalom széles rétegei megkedvelték, felállítását 'községeink mind nagyobb számban követelik. A polgári iskola ma legnépszerűbb iskolafajunk. A történeti fejlődés egyszersmind azt is megmutatta, hogy a polgári iskola a szorosabb értelemben vett szakirányban nem fejleszthető: minden ilyen kísérlet ezideig csődöt mondott. Ugyanegy iskola keretében az általános műveltséget nyújtó oktatás és a szorosabb értelemben vett szakoktatás csak egymás rovására érvényesülhet. Ezért különítette el a természetes fejlődés a polgári iskolát és a középfokú szakiskolát. A kettő szétválva, egyformán örvendetes fejlődésnek indult. A négy osztályos polgári iskola épp oly népes és folyton terjeszkedő iskolatípusnak bizonyult, mint a felső kereskedelmi, a felső ipariskola, vagy újabban a felső mezőgazdasági iskola. A fejlődésnek ez az iránya mind a gyakorlati igényeket, mind a pedagógiai követelményeket jól kielégíti. A polgári iskola négy osztálya az általános előkészültséget adja meg a szakiskolákban való gyakorlati kiképzéshez. Az élet a hat osztályos polgári iskolát négy osztályossá formálta át • s minthogy ebben az alakjában társadalmunk művelődési és gazdasági szükségleteit jól kielégíti, nincs egyéb hátra, mint hogy a történeti fejlődésnek ezt a természetes eredményét az itt javasolt törvény ereje is jóváhagyja. A hatosztályú polgári iskolának nincsen szerves kapcsolata közoktatásunk rendszerével, mely a négyes tagozáson épült fel (négy elemi, négy polgári, négy középfokú szakiskola). A legtöbb szülőnek az az érdeke, hogy a polgári iskolából közvetlenül kenyérkereső pályára lépő fiát legkésőbben 14—15 éves korában, tehát a IV. osztály elvégzése után üzletbe, gyárba, vagy műhelybe adhassa. Ha a fiú hat vagy hét osztályt végezne, 16—17 éves korában már az inaskodásra nem igen adná fejét. Ha pedig szakiskolában óhajtja a szülő fiát továbbképeztetni, ehhez nincs szüksége az V. és VI. osztály elvégzésére, mert a szakiskolákba való felvételre elégséges a IV. osztály elvégzése. E szerint az V. és VI. osztályok feleslegesek s nem volna értelme annak, ha a természetes alakulást, az élet követelményeihez való alkalmazkodást megakasztva, a két felsőosztályt minősítések és kedvezmények nyújtásával iparkodnánk új életre támasztani. Valamennyi eddigi kísérlet azt igazolja, hogy a gyakorlati szakoktatás eredményesen csak szakiskolákban valósítható meg. Középfokú szakiskoláink ma már örvendetes fejlődésnek indultak, kellő oktatási sikert mutatnak fel. Helytelen volna tehát