Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-43. Törvényjavaslat a polgári iskoláról

182 43. szám. A 6 osztályú polgári iskola elvégzése soha sem jogosított az egyéves önkéntes katonai szolgálat kedvezményére. Trefort miniszter 1879-ben kieszközölt néhány jogosítást olyan állásokra, amelyekhez ma középiskolai vagy kereskedelmi iskolai érettségi bizonyítvány szükséges. Azonban az 1883-iki minősítési törvény ezeket a jogokat is megszüntette s a polgári iskola hat osztályát végzetteknek egyedül a községi jegyzői tanfolyamra s a dohány jövedékállásokra való lépés lehetőségét engedte meg, később még a jegyzői tanfolyam kapui is bezárultak a teljes polgári iskolát végzettek előtt. A kezelői szakmák kisebb hivatalnoki állásaira a minősítési törvény értelmében a polgári iskola négy osztályának elvégzése is jogosít, így feleslegessé vált a hat osztály elvégzése. Minden iskolafaj vonzóereje és tekintélye jórészt attól függ, vájjon mire képesít ? Kellő képesítő erő hiányában a legszebben kigondolt iskolafaj is csak tengésre van kárhoztatva. így járt a polgári iskola V. és VI. osztálya is : elvesztette Önálló létjogát, elvesztette tanulóságát. E két felső osztály elsorvadásának másik oka a középfokú szakiskolák kialakulása. Már 1868-ban a polgári iskolát megalkotó törvény egyes rendelkezéseiből kitűnik, hogy ennek az iskolafajnak feladatát általános állampolgári nevelésben látta gyakolati, közgazdasági színezettel. A természetrajzot, fizákát, kémiát az iparra, kereskedelemre és gazdaságra való tekintettel kívánja taníttatni; az iskola művelődési anyagába beiktatja a köz-, magán- és váltójog alapvonalait, a politikai számtant, a statisztikát, a könyvvitelt, a mezei gazdaságtant vagy ipartant a község és vidéke szükségletéhez alkalmazva (74. §.). E tárgyakat, melyek az elméleti irányú középiskolával szemben megadták a polgári iskolák gyakorlati-gazdasági jellegét, a törvény főkép az V. és VI. osztály anyagának szánta (76. §.). Közelfekvő volt tehát az a gondolat, hogy a két felső osztály már mintegy szakiskolai tanfolyamnak is tekinthető. Ezt a következményt Trefort miniszter le is vonta, amikor 1879-ben az iparos képzést, 1884-ben pedig a kereskedelmi képzést kapcsolta a polgári iskolához. Feltűnő, hogy a túlnyomóan földmívelŐ államban a mezőgazdasági képzésnek a polgári iskolához való csatolását nem vette célba. Az 1879-iki rendelet a polgári iskolák egy része mellé ipartanműhelyt kapcsolt abból a célból, hogy ebben a IV.—

VI. osztályos tanulók a tantervben megállapított tárgyak mellett egy-egy iparágat is megtanuljanak, úgy, hogy a VI. osztály elvégzése után mint művelt iparossegódek legyenek alkalmazhatók az iparosok műhelyeiben. E szerint az ilyen tanulókra kettős munka nehezedett : délelőtt diákok, délután iparosinasok voltak. A nyolcvanas években 12 ilyen iskola volt, de már a kilencvenes években számuk egészen lecsökkent s helyükbe lépett a külön, önálló középfokú szakiskola, az úgynevezett felső ipariskola. A tanulók a kettős munkával nem tudtak megbirkózni, az iparosok meg azon aggódtak, hogy a polgári iskola végét veti az olcsó inasmunkának; .az ipar tanműhelyek rendkívül silányan voltak felszerelve ; kellő tanerők sem állottak rendelkezésre. A polgári iskolának, mint ilyennek, ipari szakirányban való fejlesztése tehát csődöt mondott. Hasonló sors érte kereskedelmi szakirányban való fejlesztését is. Egy 1884-iki rendelet szerint a polgári iskolához középkereskedelmi tanfolyam, mint VII. évfolyam csatolható, úgy, hogy akik ezt végezni óhajtják, a közös közműveltségi tárgyakon kívül már az V. és VI. polgári iskolai osztályokban is egyes kereskedelmi szaktárgyakat tanulnak. Ez a bifurkáció természetesen a tiszta polgári iskolai V. és VI, osztályt végleg elnéptelenítette, mindenki a kereskedelmi ágazatba tódult, mert itt egy évi ráadással érettségizni és számos jelentékeny minősítési joghoz, többek között egy évi