Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-43. Törvényjavaslat a polgári iskoláról
43. szám. 181 tanévben 1880/1. . . 1900/1. 1917/8. . . Csonka-Magyarországon : tanévben fiúiskola leányiskola összesen fiútanuló leánytanuló összesen 1918/9. . . 94 159 253 31.188 48.863 80.051 1921/2. . . 135 193 328 34.134 44.521 78.655 1922-től kezdve, amióta tárcámat átvettem, különösen gyors ütemben emelkedett a polgári iskolák száma: négy és fél esztendő alatt éppen 100 új polgári iskola alakult, még pedig 50 állami, 8 róm. kath., 9 községi, 1 réf., 1 izr, 31 magániskola. Ez mostanáig 174 osztály szaporulatot jelent. Az 50 új állami polgári iskolában 102 osztály nyilt meg, azonban az állami polgári iskolák osztályainak száma a legutóbbi négy év folyamán összesen többel, t. i. 169-cel emelkedett. A többlet a régebben szervezett iskolák fejlődő osztályaira és a párhuzamos osztályokra esik. Az ország megcsonkítása előtt a mai Magyarország területén 269 polgári iskola volt, ma 428 van : a nyolc év alatti gyarapodás 159. A mai 428 polgári iskolából (lásd a mellékelt térképet) 188 államig 102 községi, 72 róm. kath., 13 réf., 2 evang., 11 izr., 4 társulati és 36 magániskola. E fejlődés eredményében az alapító Csengery Antal szándékát túlnyomóan megvalósítva látjuk : a polgári iskola nagyközségeinkben (városainkban) a nemzet középső rétegeit valóban tömegesen emeli az általánosműveltség magasabb színvonalára. Bármekkora arányokat öltött is azonban az utolsó évtizedekben mind az iskolák, mind a tanulók száma tekintetében a polgári iskola, mindenkor érezhető volt az 1868 : XXXVIII. t.-c.-nek az a nagy hiánya, hogy a polgári iskola feladatát tüzetesen nem jelölte meg s szervezetét is elég határozatlanul állapította meg. Ez a körülmény a polgári iskolával szemben támasztott követelmények és az iskola természetének megítélése szempontjából sok félreértés és bizonytalanság forrásává lett és a belső fejlődós útját, amint ennek az iskolatípusnak rövid történeti fejlődéséből mindjárt látni fogjuk, eléggé kanyargóssá tette. A népiskola és a középiskola közé ékelve, mind a két oldalról szorítva, lassan vívta ki magának azt a szilárd helyet, melyet ma már közoktatásügyi rendszerünkben elfoglal. Egy félszázad óta a legélénkebb tanügyi viták és reformtervek középpontjában áll. Szervezetének folytonos bizonytalanságából érthető, hogy 56 éven keresztül a polgári iskolának a maga belső életét, tanulmányi és fegyelmi ügyeit szabályozó Rendtartása sem volt, míg végre 1924-ben kiadhattam első Rendtartási Szabályzatát. A polgári iskola félszázadosnál hosszabb történetének leginkább szembeötlő jelensége az V. ós VI. osztályoknak, melyeket az 1868-iki törvény 68. §-a megállapít, teljes elsorvadása. Azon a néhány helyen is, ahol az V. és VI. osztályt megnyitották, sohasem sikerült azokat kellően benépesíteni. Jellemző, hogy az 1921/22-iki tanévben a polgári iskolák IV. osztályába 14.834 tanuló járt, az V.-be csak 165, a VI.-ba csak 90. Ma már a két felső osztály mindenütt megszűnt. Mi ennek az oka? Egyrészt a minősítő jogok hiánya, másrészt a középfokú szakiskoláknak : a felső kereskedelmi iskolának és a felső ipariskolának kifejlődése. fiúfsko"a leáAla összesen fiútanu16 leánytanuló öss 2eS en 57 53 110 4.573 5.367 9.940 113 186 299 14.373 26.250 44.563 210 340 550 52.891 84.895 117.786
