Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

28. szám. 9 2. terhességi, gyermekágyi vagy szoptatási segélyben részesülő biztosí­tott nőknek, úgyszintén tuberkulózis miatt gyógykezelési segélyezésben ré­szesülő biztosítottaknak ingyen tej engedélyezhető, legfeljebb naponkinti és fejenkinti egy liter mennyiségben ; 3. a biztositott nők szoptatási se­gélye felemelhető a szoptatás egész tartamán vagy tartamának egy részén át, az általagos napibér 60°/o-ában számitott táppénz mértékóig; 4. szoptatási segélyben részesülő biztosított nőknek táppénz engedé­lyezhető arra az időre, amelyen a csecsemő igazolt betegsége miatt, en­nek az ápolása végett orvosi rende­letre a kereseti munkától tartóz­kodnak ; 5. gyermekágyi segélyben részesülő biztosított nőknek csecsemőkelengye adható vagy kölcsönözhető; 6. a temetkezési segély felemelhető az átlagos napibér negyvenszeresóig ; 7. az 1., a 2. ós az 5. pontban meg­jelölt segélyek, — ide nem értve a műfogakat ós a műfogsort — család­tagok (33. §.) részére is engedélyez­hetők ; 8. családtag (33. §.) elhalálozásakor temetkezési segély engedélyezhető, amely a biztosított átlagos napibóré­nek húszszorosát meg nem halad­hatja. Az alapszabályok a jelen §. alap­ján felemelt segélyeket a 31. §-ban megállapított mértékig leszállíthatják. Az intézet (a pénztár) a 31. és a jelen §-ban felsoroltakon felül más vagy több segélyt betegségi biztosí­tás alapján nem adhat. 33. §. Családtagok alatt a beteg­ségi biztosításban a biztosított házas­társát, törvényes vagy törvénytelen és kormány hatósági megerősítéssel örökbefogadott gyermekét, szülőjét, nagyszülőjét ós unokáját kell érteni, ha vagyonuk ós keresetük nincs és a biztosított, mint a háztartás feje, saját háztartásában tartja el őket. 34. §. A gyógykezelésre igény­jogosult az intézet (a pénztár) ál­tal kijelölt orvost vagy az esetleg kijelölt több orvos egyikét veheti igénybe. Más orvos igénybevételéből származott költség, sürgős szükség esetét kivéve, az intézetet (a pénz­tárt) nem terheli. 35. §. Az intézet (a pénztár) a gyógyszereket, a gyógyfürdőket, a gyógyvizeket és a gyógyászati se­gédeszközöket természetben szolgál­tatja ki. A biztosított az intézet (a pénz­tár) Orvosának szabályszerű rendelé­sére a gyógyszert bármely nyilvános gyógyszertárból megszerezheti. Ha azonban az intézetnek (a pénztárnak) a biztosítottak gyógyszerellátása cél­jából egyes gyógyszertárakkal szerző­dése van, a gyógyszer, sürgős szük­ség esetét kivéve, csak szerződéses gyógyszertárból szerezhető be. A nyilvános gyógyszertár tulajdo­nosa (kezelője, bérlője) az intézet (a pénztár) orvosának vénye alapján a mindenkor érvényes gyógyszerkönyv szerint rendelt gyógyszereket kiszol­gáltatni és ezek árát az intézetnek (a pénztárnak) hitelezni köteles. Vi­szont az intézet (a pénztár) tartozik minden gyógyszertárnak annyi előle­get rendelkezésére bocsátani, amennyi a mindenkor kiszolgáltatott gyógysze­rek árát hozzávetőleg fedezi. A népjóléti és munkaügyi minisz­ter az intézetek (a pénztárak) orvo­sai által kiállított vényekre történő gyógyszerkiszolgáltatást és a vételár megtérítésének módját, különösen pe­dig a gyógyszertárak részére adandó és a hitelezett gyógyszerek árára el­számolandó előlegeket, végül a hite­lezés megtagadásának közigazgatási következményeit rendelettel szabá­lyozza. ' Az intézet (a pénztár) annak a gyógyszernek és gyógyászati segéd­eszköznek költségét, amelyet nem a jelen §-ban meghatározott módon sze­reztek meg, sürgős szükség esetén kívül nem téríti meg. Képv. iromány. 1927—1932. II. kötet. 2

Next

/
Thumbnails
Contents