Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

Í4G 28. szám. A javaslat a pénzbírságok felhasználása tekintetében átveszi az 1907 : XJX. t.-c. J 92. §-a utolsóelőtti bekezdésének rendelkezését. A 207. §-hos. Az 1907 : XIX. t.-c. 172. és 177. §-a a munkásbiztosítási statisztika vezetését és a vonatkozó jelentések kiadását az Állami Munkásbiztosítási Hivatal feladatává tette. A gyakorlatban ezenfelül az Országos Munkásbiztosító Pénztár, sőt egyes kerületi munkásbiztosító pénztárak is adtak ki statisztikai feldolgozásokat az általuk gyűjtött adatok alapján. Kétségtelen azonban, hogy a nyilvánosság elé csak olyan statisztikai feldolgozás való, amely a tudományos módszer és a pártatlanság teljes biztosítékával rendelkezik, ezenfelül pedig kerülni kell azt is, hogy ugyanarra a tárgykörre vonatkozó ós a hivatalos jelleg látszatával bíró statisztikai összeállítások nyilvánosságra bocsátásával az ily esetekben szinte elkerülhetetlen eredmény változatokkal a statisztikába helyezett bizalmat aláássuk és a tanulságok értékét leszállítsuk. Amidőn tehát súlyt helyezek arra, hogy a munkásbiztosítási statisztika adatainak hivatalos összeállítása ós kiadása a jövőben csak egy helyen történjék, másfelől a m. kir. Központi Statisztikai Hivatalban látom azt a szervet, amely a munkásbiztosítási statisztika adatainak összeállítására és feldolgozására a legalkalmasabb. Ezért a javaslatban a 8.888/1922. M. E. számú rendelet 18. §-ával létesített tényleges jogi helyzetet fogadtam el ós a szóban lévő munkálatokat továbbra is ennek a hivatalnak feladatává teszem. Ezt a rendelkezést általános munkaügyi politikai szempontból is szükségesnek látom, mert nálunk, ahol a munkaügyi szociálpolitika tanulmányozására, adatainak vizsgálatára és összegyűjtésére külön hivatallal, úgynevezett Munkaügyi Hivatallat nem rendelkezünk, a Központi Statisztikai Hivatal látszik legalkalmasabbnak annak a feladatnak betöltésére, hogy a munkaügyi szociálpolitika adatait a maguk összeségében tudományos és tárgyilagos módszereivel feltárja. A munkásbiztosítási statisztika csak egyik, bár igen fontos része ennek a tárgykörnek, amely a közérdeket szolgáló módon nem is végezhető másként, mint ha fenntartjuk szoros kapcsolatát a munkaügyi szociálpolitika egyéb vonatkozásaival, így a munkanélküliség, a munkabérek, a lakásügy, a népegészségügy, a drágaság stb. problémáival. Kétségtelen, hogy a Statisztikai Hivatal mindezeknek megvilágítását, kölcsönös kihatását és értékelésót a maga összefüggő munkásságának keretében célszerűbben végezheti, mint ahogy ezt egy-egy kiszakított rósz tekintetében más szervek teljesítenék. A 208. §-hoz. A javaslat rendelkezést tartalmaz a hatósági támogatásnak a munkásbiztosító intézetek részére való törvényszerű biztosítása érdekében, amiként ezt az 1907 : XIX t.-c. 195. §-a is megállapítja. A 209. §-hoz. A javaslat az 1907: XIX. t.-c. 102. §-ának megfelelőleg rendelkezést tartalmaz abban az irányban is, hogy az Országos Munkásbiztosító Intézet a két biztosítási ág vagyonát külön számolja el és ezenfelül megállapítja a balesetbiztosítási ág üzletágainak egymástól elkülönített számadásvitelére vonatkozó rendszabályt is. Az intézet általános költségeinek és a közös intézmények költségeinek a két biztosítási ág, illetve a balesetbiztosítási üzletágak között való megoszlásának rendezését a javaslat az alapszabályokra hagyja, mert a szóban levő költségek jellege és célja alapján kell minden esetben a teherrészesedés arányát is megállapítani, amire elsősorban maga a teherviselő intézet, illetve annak önkormányzata hivatott. A 210. §-hoz. A javaslat átveszi az 1907: XIX. t.-c. 68. §-ának utolsóelőtti bekezdésében és 82. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezéseket, amelyek szerint, arra az esetre, ha a biztosítottat vagy családtagját a