Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

6 28. szám. előbbi §-okban megállapított szabá­lyokat kell megfelelő módon alkal­mazni. Napibórosztályukat foglalko­zási ágankint az alapszabályok álla­pítják meg. Önként továbbfizetők csak abban a napibérosztályban biztosíthatók, amely a biztosítási kötelezettségük megszűnése idejében járt munkabé­rüknek megfelel. Az önkéntes tovább­•fizetés első évén túl (14. §.) irány­adó napibérosztályt az alapszabályok állapítják meg. IV. Fejezet. Betegségi biztosítási járu­lékok. 20. §. A betegségi biztosítás fejé­ben minden biztosított után járulé­kot kell fizetni. A járulékok kulcsát, számítási módját és mértékét az alap­szabályok állapítják meg. E járulé­kok a biztosítottak átlagos napibóró­nek 6°/o-át meg nem haladhatják. Az alapszabályok a járulékokat a foglalkozási ág és hely szerint vál­tozó segélyezési költségekkel ará­nyosan változó mértékben is megálla­píthatják. Aza munkaadó, aki legfeljebb két háztartási alkalmazottat (5. §. 1. pont) foglalkoztat, az egyiknek beteg­ségi biztosítási járuléka fejében át­lagos napibérének l°/o-át fizeti. Ha a két háztartási alkalmazott külön­böző napi bérosztályba tartozik, az l°/o-os járulékot az alacsonyabb napi­bérosztályba tartozóért kell fizetni. 21. §. A biztosításra kötelezettek járulékait az alapszabályokban meg­határozott esedékesség szerint, még pedig hetekre Tagy naptári hónapok szerint teljesített számítás alapján munkaadójuk tartozik utólag befizetni. A munkaadót terheli az általa ön­ként biztosítottak járulékainak befi­zetése is. Ezeknek a járulékoknak az esedékességét előzetes befizetés köte­lezettségével ugyancsak az alapsza­bályok állapítják meg. Ha a fizetés teljesítése az esedékes­ségi határnapot követő időben törté­nik, a járulék után 8°/o-os késedelmi kamatot kell fizetni. 22. §. A munkaadó a biztosítási kötelezettség alapján befizetett jára­dékok felét a biztosításra kötelezet­tek munkabéréből levonhatja. Ezt meghaladó mértékben vagy más mó­don a biztosításra kötelezett a jelen törvényben foglalt kivételtől (25. §.) eltekintve, biztosítási járulék fizeté­sére nem kötelezhető. A levonásnak is csak a járulék esedékességét kö­vető második bérfizetésig van helye. Ennél később esedékessé vált bé­rekből a lejárt időre vonatkozó járu­lékok fejében semmit sem szabad levonni. Azoktól a biztosításra kötelezettek­től, akik munkabért nem kapnak (3. §), a munkaadó a járulékok felének megtérítését csak abban az esetben követelheti, ha erre vonatkozó jogát szerződésre alapíthatja. Ugyancsak a szerződés irányadó abban a kér­désben is, hogy a munkaadó az ál­tala önként biztosítottak munkabéré­ből a járulékot egészen vagy rész­ben levonhatja-e. Tilos és érvénytelen egyfelől a mun­kaadó, másfelől a biztosításra kötele­zett, illetve az ő szülője vagy gyámja között olyan szerződós kötése, amely a betegségi biztosítási járulékok fejé­ben a jelen §-ba és a 25. és a 26. §-ba ütköző levonási jogot biztosít. 23. §. Azok, akik betegség esetére önként vagy önkéntes továbbfizetés­sel biztosítják magukat, a járulóko­kat az alapszabályokban megállapí­tott esedékesség szerint előre tartoz­nak befizetni. 24. §. A biztosított betegsége vagy szülése által okozott kereset­képtelenség alapján járó segélyezés (táppénz, terhességi és gyermekágyi segély, kórházi és gyógyintézeti ápo­lás) tartamára a biztosítási járuléko­kat fizetni nem kell.

Next

/
Thumbnails
Contents