Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról
28. szám. 7 25. §. Az a biztosított, aki az intézetet (a pénztárt) a betegség színlelésével vagy a segélyezéseknek más módon jogosulatlanul történt igénybevételével megkárosította, pótjárulékot köteles fizetni mindaddig, amíg a kár meg nem térül. A pótjárulék a rendes járulék kétszereséig terjedhet ós azt a munkaadó a rendes járulékkal együtt, ennek-az esedékessége szerint köteles befizetni, azonban a pót járulékot a biztosított béréből egész összegében a 22. §. első bekezdésében megbatározott módon levonhatja. Ha a károsítás a munkaadó tudtával és segítségével vagy a munkaadó mulasztása következtében történt, a munkaadó a biztosított béréből a pótjáruléknak csak a felét vonhatja le. 26. §. Pótjárulékot fizet az a munkaadó is, aki biztosításra kötelezett vállalatában, üzemében, vagy foglalkozásában a hatóság által elrendelt egészségi rendszabályokat nem foganatosította, vagy az ilyképen elrendelt védőkészüléket nem alkalmazta (181. és 182. §.). A pótjárulékot a munkaadó az egészségi rendszabályok foganatosításáig, illetve a védőkészülék alkalmazásáig, még pedig a mindenkori esedékes járulékok 50 ü /o-áig terjedő összegben köteles fizetni. E pótjárulékra a biztosítottak béréből levonásnak nincs helye. 27. §. A betegségi biztosítási járulékokért és pótjárulókokért az üzemutódok az eredeti munkaadóval egyetemlegesen felelősek. Az üzemutódlást az üzemnek az eredeti adós üzemével azonossága állapítja meg. Egyetemlegesen felelős a betegségi biztosítási járulókokért az alvállalkozóval együtt a fővállalkozó is. A felelősség szempontjából fővállalkozó az, aki a munka teljesítését a megrendelővel szemben elvállalta, alvállalkozók pedig azok, akik az üzemben vagy az üzem folytatásához szükséges egyes munkaágak vagy munkák végzésére közvetlenül vagy közvetve a fővállalkozóval szemben vállalkoznak. Egyetemlegesen felelős a munkaadóval, illetve az üzemutóddal együtt az ő vele közös háztartásban élő házastársa is. Építkezéseknél az építtető felelős azokért a járuló kokért, amelyek az általa megrendelt építkezéseknél merültek fel és a vállalkozótól a kellő gondosság kifejtésével sem hajthatók be. Ha az üzemutód, aki az üzemet visszterhes ügylettel szerezte, úgyszintén az építtető az intézettől (a pénztártól) az üzemelőd, illetve az építési vállalkozó tartozásáról kimutatást kér, a jelen §. alapján csak azokért a járulékokért, illetve pótjárulékokért felelős, amelyeket a kimutatás feltüntet, Az intézet (a pénztár) az ily célból kért kimutatást kiadni köteles. Csőd esetéten a betegségi biztosítási járulékok és pótjárulékok a csődtörvényről szóló 1881 : XVII. törvénycikk 60. §-dnak 3. pontjában megjelölt első osztályú csődhitelezőkkel egysorban nyernek kielégítést. 28. §. A betegség esetére biztosítottak munkaadóitól az intézet (a pénztár) csak az e törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján kibocsátott rendeletekben és alapszabályi rendelkezésekben megállapított fizetések teljesítését követelheti. 29. §. A betegségi biztosítási járulékok és pótjárulókok az esedékes-, ségtől számított három év lejártával elévülnek. Az intézetnél (a pénztárnál) be nem jelentett (131. §.) biztosításra kötelezettek járulékai azonban az esedékességtől számított öt év alatt évülnek el. A járulék behajtására irányuló intézkedés az elévülés megszakítását eredményezi valamennyi kötelezettel szemben (27. §.). Az elévülés megszakításával az elévülési határidő újból kezdődik.
