Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

134 28. szám. dékosoknak gyakori felülvizsgálata vagy valamely, rendszerint végleg kialakult állapotnak felülvizsgálatokkal való ellenőrzése a járadékosok nyugalmának zavarása következtében a szándékolt eredménnyel éppen ellenkező következ­ményre vezethet és a járadékosok állandó nyugtalanít ás ával állapotukat­ronthatja. E meggondolás dacára tartózkodtam egyes külföldi törvény­hozások (német Reichsversicherungsordnung 609. §.) megfelelő korlátozó rendelkezéseinek felállításától, még pedig azért, mert az eddig szerzett tapasztalatok ily megszorítások létesítését nem mutatják szükségesnek, más­felől pedig egyes, különösen indokolt esetekben nem volna helyénvaló, hogy a járadék a kialakult tényleges ós szembetűnő állapottal szemben érintetlenül meghagyassék kizárólag a törvény egyoldalú korlátozása következtében. Az előbb felhozottak dacára mégis. szükséges a járadék megváltoztatá­sának kizárása arra az időre, amíg a járadékigény tárgyában per folyik. Abban az esetben ugyanis, ha az intézet a peres járadékigény tekintetében megváltoztató határozatot hozhatna, újab ós újabb jogorvoslatokra nyílnék alkalom ós az intézetnek és a bíróságnak egymást keresztező eljárásai és határozatai között rendezett jogi helyzet nem alakulhatna ki. Ezekre tekin­tettel nem kívánom tehát az intézetet elzárni attól a jogtól, hogy a járadé­kos állapotát az igény peressége idején is felülvizsgáltassa, azonban meg­változtató határozatot ebben az esetben nem hozhat a járadékos állapotának változásához képest sem, hanem a változásnak megfelelő fellebbezési kére­lemmel, amelyet a szabályszerű fellebbezési határidő sem korlátoz, a per állása szerint éppen eljáró bíróságnál kórheti az intézet a változásnak meg­felelő határozat meghozatalát. Ilyképen kívánok módot adni arra, hogy az intézetnek alaphatározatától a bírói határozat meghozataláig eltelt netáni hosszabb időn belül bekövetkezett változás következményeit az intézet a bíróság előtt érvényesíthesse és bírói határozat erejére emeltesse. A gyakorlati tapasztalatok szerint felmerült kételyek eloszlatása végett szükségesnek látom annak törvényes megállapítását, hogy az intézetnek felül­vizsgálat eredménye alapján hozott új határozata nem nyúlhat vissza a jára­dékigény tárgyában korábban hozott bírói ítélet jogerőre emelkedését meg­előző időre. A jogerős ítélet ugyanis a meghozatalát megelőző időre a jog­viszonyt végleg, vagyis csak újabb bírói határozattal megváltoztatható módon rendezi és így az intézetnek, mint a járadékossal szemben álló félnek sem lehet joga arra, hogy a jogerős ítélet meghozatalát megelőző időre vissza­nyúló határozattal megzavarja a bírói ítélettel létesített rendezést. A157. §hoz. A baleset, illetve foglalkozási különleges betegség kártala­nítására irányuló eljárás hivatalbóli megindításának elmulasztása esetére a fél vonatkozó indítványi jogosultságát az 1907: XIX. t.-c. 89. §-ának meg­felelő módon kívánom szabályozni. A 158. §-hoz. A balesetbiztosítás körében teljesítendő különböző eljárások részletes szabályozását a 158. §. rendeleti útra hagyja. A 159—173. §-okhoz, A javaslat a tovább is fenntartott, illetve ezúttal létesített külön betegsegélyzo intézetek (pénztárak) szervezete és eljárása tekintetében csak általános rendelkezéseket tartalmaz és a részletes szabályok megállapítását alapszabályaiknak tartja fenn. Az eddig is fennálló külön pénztárak (dohánygyári betegsegélyzo pénz­tárak, Budapesti Kereskedelmi Betegsegélyzo Intézet, bányatárspénztárak) tekintetében a fennálló jogállapothoz képest módosításra főként abban az irányban van szükség, hogy ezeknek szervezete és működése a jelen törvény általános rendelkezéseihez igazodjék.

Next

/
Thumbnails
Contents