Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

28. szám. 5 számítani azt az időt, amelyet a továbbfizető a világháborúban telje­sített katonai vagy hadiszolgáltatási szolgálatban, vagy hadifogságban, vagy ellenséges internálásban töltött. Az önkéntes és az önként tovább­fizetéssel biztosítottak e biztosítás megszűnése esetében önkéntesen vagy önként továbbfizetéssel biztosítottakká újólag is csak a 11., a 12. és a 13. §.-ban megállapított feltételekkel vál­hatnak. Ha azonban az önkéntes biztosítás az alapszabályszerű segély teljes igénybevétele következtében szűnt meg, az újabb önkéntes biz­tosítás korhatártól függővé (12. §.) nem tehető. Egyebekben az önkéntes és az ön­ként továbbfizetéssel biztosításnál követendő eljárást az alapszabályok állapítják meg. Biztosításra kötelezettek önként nem biztosíthatók. A 10. §.-ban foglalt rendelkezés az önkéntes biztosításra is kiterjed. Ill Fejezet Napi bérosztályok. 15. §. A biztosítási járulékokat napibérosztályok szerint kell fizetni. A napibér osztály ok irányadók a segélyek mértékére is. A napibérosztályok számát és az egyes napibérosztályok átlagos napi­bérét az alapszabályok állapítják meg. A közgyűlésnek az alapszabályt módosító határozatáig a napibór­osztályok számának és az átlagos napibéreknek megállapítása tárgyá­ban ideiglenesen az igazgatóság ha­tározhat. 16. §. A biztosított napibérosztálya tényleges munkabéréhez, illetve e munkabér beszámítható részéhez igazodik. Beszámítás alá esik a készpénzből és a természetben adott egyéb szol­gáltatásokból álló teljes munkabér. A természetben adott szolgáltatások egyenértékét az intézet (a pénztár) állapítja meg. A megállapítás helysé­genkint, törvényhatóságonkint és a biztosítottak kora és foglalkozása szerint fokozatos is lehet. Ha a biz­tosított a természetben kapott szol­gáltatásokért bizonyos készpénzbeli ellenszolgáltatást fizet, ennek az összegét az egyenértékből levonásba kell hozni. Azoknál a biztosítottaknál, akik­nek munkabére nem állandó, hanem a munkateljesítményhez igazodik (ak­kordbér, órabér) vagy egészen vagy részben harmadik személyek változó szolgáltatásaiból alakul (borravalók), a tényleges keresetet, illetve ennek vonatkozó részét lehetőleg a munka­adók és a biztosítottak érdekeltségei­nek közös egyetértésével megállapí­tandó átlagösszegben kell számításba venni. 17. §. Az alapszabályok megálla­píthatják, hogy a bérnek azt a ré­szét, amelyet a munkaadó törvényes vagy szerződéses kötelezettsége alap­ján a biztosítottnak betegsége eseté­ben ennek a kezdetétől számított meg­határozott időtartamon át kiszolgál­tatni tartozik, a biztosított napibér­osztályának megállapításában egészen vagy részben figyelmen kívül kell hagyni abban az esetben, ha a mun­kaadó e kötelezettségét annak kelet­kezése, illetve a munka megkezdése alkalmával szabályszerűen bejelenti (131. §.) vagy ha e kötelezettség tör­vényen alapul. Az ily biztosítottak napibérosztályát, a betegség esetében is járó munkabér aránylagos mérté­kéhez és kiszolgáltatásának időtarta­mához képest az alapszabályok álla­pítják meg. 18. §. A 6. §-ban megjelölt bizto­sítottak napibérosztálya nyugellátá­sukhoz igazodik. Egyébként a 16. és a 17. §. rendelkezéseit itt is alkal­mazni kell. Azok a biztosítottak, akik munka­bért nem kapnak (3. §.), a legalsó napibérosztályba tartoznak. 19. §. Az önként biztosítottak napi­bérosztályának megállapítására az

Next

/
Thumbnails
Contents