Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

122 28. szám. biztosító Pénztárnál 1919. évi szeptember hóban tényleg alkalmazott 592-ről 1922. évi november haváig fokozatosan 364-re szállott le az alkalmazottak létszáma. A végleges rendezés során kinevezendő ügyvezetők szaktudásától és erélyétől további eredmény várható a létszám helyes megállapítása és az egy-egy pénztárnál még most is mutatkozó személyzeti túltengés tekintetében. Önként érthető, hogy a személyzet megtörtént és továbbra is remélt leszállítása dacára a költségeknek további emelkedésére kell számítani, figyelemmel a mai pénzviszonyokra, amelyek az illetményeknek folytonos emelését indokolják. Ez az emelkedés már az elmúlt években is észlelhető volt. így az Országos Munkásbiztosító Pénztár központi igazgatásában a személyzeti kiadás az 1919/1920. költségvetési évben . . 3,676.587 K 89 f, az 1920/1921. » » . . ' 6,339.979 » 40 » az 1921/1922. » » . . 18,048.016 » 39 » az Országos Munkásbiztosító Pénztár helyi szerveinél pedig az 1919. évben 14,085.028 K 71 f, az 1920. » 15,734.512 » 27 » az 1921. > 37,740.844 » 99 » volt. Ha figyelembe vesszük, hogy a javaslat szerint a készpénzilletményeknek csak fele terhelné az államháztartást és hogy az 1907 : XIX. t.-c. 115. §-a értelmében az Országos Munkásbiztosító Pénztár igazgatási költségei jelenleg is az államkincstárt terhelik, amelyekből a javaslat rendelkezései értelmében most már a dologi kiadások az államháztartás terhéről elesnének, a javaslat következtében felmerülő állami közteher méreteiben elviselhetőnek mutatkozik. így az államkincstár fizetett az Országos Munkásbiztosító Pénztár igazgatási költségeinek címén, amely mind a személyi, mind a dologi kiadásokat tartalmazza, az 1919/1920. költségvetési évben . . 4,422.709 K 48 f, az 1920/1921. » » . . 7,443.081 » 13 » az 1921/1922. » » . i . 14,800.000 » — » összeget. Az 1907. évi július hó 1-sŐ napjától, vagyis az 1907: XIX. t.-c, hatálybalépésétől az 1922. évi június hó 30. napjáig terjedő 15 év alatt az államkincstár az Országos Munkásbiztosító Pénztár igazgatási költségei címén összesen 38,711.236 korona 84 fillért fizetett, amiből 9,172.576 korona 26 fillér dologi kiadásokra esik, amelyek a javaslat rendelkezései következtében jövőre megtakaríthatók lesznek. A 118. §-hos. A javaslat fentartja az 1907: XIX. t.-cikknek (1.33. §.) azt a rendelkezését, amely a biztosítottak orvosi ellátását a munkásbiztosító intézet és az orvosok szabad megegyezésére bízza. A javaslat tehát nem zárja ki az úgynevezett szabad or vos választási rendszert sem, amely ugyan lényegben korlátolt szabad orvosválasztást jelent, amennyiben legmesszebbmenőleg is csak akként értelmezhető, hogy a biztosított az intézet terhére azok között az orvosok között választhat szabadon, akik a szerződéshez annak feltételei szerint hozzájárulnak. A tényleges helyzet jelenleg az, hogy az országos Munkásbiztosító Pénztár, illetve annak helyi szervei rendszerint körzetekben meghatározott műkő«