Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról
28. szám. 119 menyeikre és szolgálati viszonyukra az állami rendszerű fizetési osztályokba tartozó állami alkalmazottakra vonatkozó szabályokat kívánom alkalmazni. Megfontolás tárgya volt, vájjon a munkásbiztosítási állami alkalmazottakra nem kellene-e az állami üzemekben általában érvényben lévő államvasúti rendszerű fizetési osztályokat érvényre emelni. E megfontolás után is arra határoztam magam, hogy az állami rendszerű fizetési osztályok nyerjenek alkalmazást, mert az államvasúti rendszer csak az állami üzemekben van érvényben, a munkásbiztosító intézetnek pedig haszonhajtásra törekvő vállalati, üzemi jellege nincs. Önként érthető, hogy azok a különleges szempontok, amelyek a munkásbiztosító intézet feladatkörében alkalmazottaknak különleges szolgálati viszonyából következnek, megfelelő külön rendezést igényelnek. Elsősorban a fegyelmi joghatóságra és eljárásra gondolok, amely különleges rendezést kíván, figyelemmel arra, hogy a szóban lévő alkalmazottak, bár tisztségük eredete szerint államiak, mégis feladataik szempontjából önkormányzati köztestület szolgálatában állanak. Ennek a szempontnak mórlegelésével indokoltnak látom, hogy a szóban lévő állami alkalmazottak fegyelmi joghatóságában elsőfokon az önkormányzat is részt vegyen. Egyébként ezt- a kérdést, úgyszintén az alkalmazottak szolgálati viszonyát érintő egyéb különleges kérdéseket is a népjóléti miniszter, a pénzügyminiszterrel egyetértve, rendelettel szabályozza. Pontos elvi jelentősége van a javaslat ama rendelkezésének, amely az Országos Munkásbiztosító Intézet tisztviselőit szakonkint összesített létszámba tömöríti. Amiként a javaslat általános indokolásában már reá mutattam, a biztosítás központosításához fűződő várakozásom sikerének egyik biztosítékát látom az egységesen irányított egységes tisztviselői karban, az eddigi állapottal szemben, amidőn az Országos Munkásbiztosító Pénztár központja és annak helyi szervei valamennyien külön-külön létszámot alkotó és különkülön önkormányzat által irányított tisztviselői karral dolgoznak. Kiegészítve e rendelkezést azzal, amely szerint az egyes alkalmazottaknak a központban vagy valamely kerületi pénztárnál való szolgálati beosztásáról a népjóléti és munkaügyi miniszter intézkedik, megvan a mód és a biztosíték arra, hogy az egész létszám áttekintésével teljesített kiválasztás útján minden alkalmazott a bizonyított képességének és kifejtett munkásságának megfelelő helyre jusson és a tisztviselői kar szolgálata az Országos Munkásbiztosító Intézet összérdekeltsége javára gyümölcsöztessék. A 115. és 116. §~okho8. A javaslat az Országos Munkásbiztosító Intézet alkalmazottainak szolgálati viszonyát legfőbb vonásaiban következőkben rendezi : Az Országos Munkásbiztosító Intézet központjában, úgyszintén az egyes kerületi pénztáraknál, végül az Országos Munkásbiztosító Intézet külön intézményeinél (kórház, gyógyintézet stb.) az alkalmazottak főnöke az ügyvezető, illetve az intézmény vezetője. Az alkalmazottak működési ügykörét a főnök állapítja meg és ő gyakorolja felettük a felügyeletet. A főfelügyeletet a népjóléti és munkaügyi miniszter teljesíti. Az önkormányzati szervek ülésein az illető ügyvezető vagy a tőle kijelölt tisztviselő végzi az előadó tisztét. A központi ügyvezető a helyi szervek és az intézmények ügyvitele felett is felügyeletet gyakorol és e végett az egyes helyi szerveknek és az intézményeknek ügyviteli utasításokat is adhat és náluk ügyviteli vizsgálatot tarthat, amelynek foganatosításával más tisztviselőt is megbízhat. E rendelkezésekből kitűnik, hogy az Országos Munkásbiztosító Intézet
