Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról
28. szám. 115 kirovása és visszatérítése tárgyában az intézet nevében> a bírói jogorvoslati út fentartásával. az elnökség végérvényesen határoz. A 104. §-hoz. A kártalanító bizottságok választása az igazgatóság tagjainak választásával egyenlő módon és időtartamra történik. A javaslat kimondja, hogy a kártalanító bizottságok tagja nem lehet az, aki tagja az igazgatóságnak. Ennek az összeférhetlenségi szabálynak helyes indokot kölcsönöz az a körülmány, amely szerint az igazgatóság az intézet gazdasági érdekeinek irányítását és képviseletét szolgálja. Helytelen volna tehát, ha a kártalanító bizottságokban, amelyek a biztosítottak kártalanítási érdekeinek tárgyilagos és szakszerű mérlegelésére hivatottak, azok vennének részt, akik mint igazgatósági tagok, a kártalanításban is a takarékosságnak és a gazdaságosságnak megszokott szempontjait elsősorban érvényesítenék. Az érdekképviselet elvét azonban a kártalanító bizottságokban is érvényre kell juttatni és ebből a célból rendeli a javaslat, hogy a kártalanító bizottságot az illető üzletághoz tartozó munkaadókból és biztosítottakból kell megalakítani. Egyébként a javaslat a kártalanító bizottságok hatáskörét kizárólag a járadékokról és a járadékosok gyógyászati segédeszközeiről rendelkező határozatokra korlátozza, mert kizárólag ezek tekinthetők oly kérdéseknek, amelyeknek megítélésében az intézet önkormányzati működésébe utalt kártalanítási eljárás a szakmabeli tárgyismeretnek nagyobb mértékét kívánja. A baleseti táppénzre, a végkielégítésre stb. ez a szempont nem vonatkozik és így a kártalanító bizottságok hatáskörének ezekre való kiterjesztése felesleges. A 105. §-ho0. A javaslat egyik legsarkalatosabb újítását a 105. §. foglalja magában. E §. tartalmazza ugyanis az általános indokolásban már méltatott azt a rendelkezést, amely szerint az Országos Munkásbiztosító Intézet elnökét az 1907 : XIX. t.-c. rendelkezésétől (106. §.) eltérőleg, nem az önkormányzat saját kebeléből választja, hanem a minisztérium javaslatára az államfő kinevezi. Ez a rendelkezés a felügyeleti jog behatóbb gyakorlását, ezenfelül az önkormányzatnak a felüg3^eleti hatósággal való közvetlenebb kapcsolatát, végül a vezetés tárgyilagos pártatlanságát is kívánja szolgálni, még pedig az utóbbit ama megállapítás következtében, amely szerint az elnök az Országos Munkásbiztosító Intézetnek sem mint biztosított, sem mint munkaadó nem lehet tagja, ide nem értve azt az esetet, ha háztartási alkalmazottnak munkaadója. A felügyelet hatályosságát biztosítja az a rendelkezés, amely szerint az elnök az önkormányzat minden központi szervének elnöke és ezek érvényes határozatot csak az elnök elnöklete alatt hozhatnak. Ehhez képest az önkormányzati határozatok érvényességének első feltétele már az, hogy azok meghozatalánál az elnök közreműködött. A határozatok jogszerűségének további biztosítéka az elnöknek az a joga, amely szerint az önkormányzati szerv határozata ellen a miniszterhez előterjesztéssel, az ellen a határozat ellen pedig, amely ellen munkásbiztosítási bírósági útra tartozó eljárásnak van helye, a munkásbiztosítási bírósághoz fellebbezéssel élhet. Kiegészíti e jogkört az, hogy az elnök a miniszter intézkedéséig a határozat végrehajtását felfüggesztheti, ha véleménye szerint a határozat a törvénnyel vagy a rendelettel, vagy az alapszabállyal vagy az önkormányzat valamely szabályzatával ellenkezik. A fellebbezésnek a határozat megfellebbezett részének végrehajtására ipso jure felfüggesztő hatálya van. Az előrebocsátottak szerint az elnök előterjesztési joga szélesebb körű felfüggesztési jogkörénél, amennyiben előterjesztéssel munkásbiztosítási útra 15*
