Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról
116 28» szám. nem tartoáó bármely határozat ellen élhet, ezek közül azonban csak a jogelleneseknek tartott határozatok végrehajtását függesztheti fel. Ez az eltérés azonban indokolt. Nem volna ugyanis helyes, ha az elnök felfüggeszthetné oly határozatok végrehajtását, amelyeknek megsemmisítése a felügyeleti hatóságtól nem remélhető, figyelemmel arra, hogy a miniszter megsemmisítési jogköre is csak a jogellenes határozatokra (191. §.) szorítkozik. Gyakorlati célja van azonban a megsemmisítési jogkörön kívül tett előterjesztésnek is, mert az önkormányzat működésében vaunak esetek, amidőn valamely határozat jogellenesnek nem minősíthető ugyan, azonban a célszerűség szempontjából kételyekre ad okot. Ilyen esetekben az elnök előterjesztése és a miniszter felülvizsgálata módot adhatnak a hozott határozat újabb megfontolására, megtárgyalására és a helyesebb álláspontot érvényesítő új határozat hozatalára. \ Nehogy az elnök előterjesztése az önkormányzat határozatának sorsát huzamos bizonytalanságban hagyja, a javaslat az előterjesztés beadására rövid három napi határidőt enged és elrendeli, hogy azt a miniszterhez haladéktalanul fel kell terjeszteni. Az elnök tisztségét a munkásbiztosítás nagy jelentőségéhez és az Országos Munkásbiztosító Intézetnek e jelentőséghez fűződő közintézményi súlyához képest a kormány részéről megnyilvánuló fontos bizalmi tisztségnek tekintem. Ennek megfelelőleg kinevezését az államfő jogkörébe óhajtom elhelyezni, aki a kinevezés iránt a minisztérium előterjesztésére intézkedik. Az elnök ebben a minőségében nem tisztviselő. Tisztsége tiszteletbeli, bár tiszteletdíjban részesülhet, amelyet a minisztérium állapít meg és fedezetéről az állam költségvetésében gondoskodik. Az elnök tisztsége nem meghatározott időre szól. A kinevezés végleges, időben nem korlátozott, azonban bármikor megszüntethető. Szükségesnek tartom ezt azért, hogy az Országos Munkásbiztosító Intézet irányításában az állandóság lehetőleg biztosíttassék és politikai kilengések rázkódtatása az intézménytől lehetőleg távol tartassák. Bizonyos, hogy a minisztérium élőterjesztésére az államfő által kinevezett elnök, akit tisztségétől ugyancsak a minisztérium előterjesztésére ós csak az államfő menthet fel, a napi politika hullámverését kevésbbó fogja érezni, mint az, aki tisztségét előre megszabott időre nyeri, vagy akinek állása egy-egy miniszter gondolkozási irányától és személyi vonatkozásaitól függ. A szükséges helyettesítés ellátása végett a javaslat alelnökök kinevezésére is gondol, akiknek tisztsége keletkezés, jelleg és időtartam tekintetében az elnökével azonos. Az Országos Munkásbiztosító Intézetnek és legnagyobb helyi szervének, a budapesti kerületi pénztárnak összhangzatos működése érdekében a javaslat elrendeli, hogy az egyik alelnök rendszerint a budapesti kerületi pénztári választmány elnöke legyen. A 106—108. §-őkhoz. À javaslat az Országos Munkásbiztosító Intézet helyi feladataiban eljáró önkormányzati szerveit lényegileg ugyanolyan összeállításban és ugyanazzal a hatáskörrel szervezi meg, amelyet az 1907 : XIX. t.-c. (127. és 153. §.), illetve az alapszabályok a kerületi munkásbiztosító és a vállalati betegsegélyző pénztárak igazgatóságainak szervezete és hatásköre tekintetében megállapítanak, azzal az eltéréssel azonban, hogy helyi közgyűlések ós felügyelőbizottságok mellőzésével, kizárólag választmányok működnek, amelyeket a kerületi, illetve a vállalati pénztár tagjai közvetlenül választanak. E választmányok szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat az Országos Munkásbiztosító Intézet alapszabálya állapítja meg.
