Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről

78 2. szám. értékű levéljeggyel ellátott takaréklapok további összesen 90 fillér értékű levéljegy felragasztása után 1 korona értékben fogadtattak el betét céljaira. Miután a takarékosság előmozdítása céljából szükségesnek tartom, hogy az 1 pengőn aluli összegek összegyűjtésére is alkalom nyujtassék, a takaréklapoknak újbóli forgalomba hozatalát tervezem. Tekintettel azonban arra, hogy a forgalombahozatalnál a m. kir. postának és a m. kir. postatakarékpénztárnak a mindenkori viszonyoknak megfelelő megállapodására van szükség, célszerűnek tartanám, hogy a takaréklapok betétként való elfogadása, valamint az, hogy a takarék lapok milyen módon állíttassanak ki, a pénzügyminiszter által a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve rendeleti úton legyen szabályozható. > Az 59. §.-hoz. Az 1885: IX. t.-c. 24. §-ánakmásodik bekezdése akként intézkedett, hogy a postatakarékpénztárnál eszközölt betéteknek csak a kamatozó 1000 frt-ot (2000 K-t) meghaladó része foglalható le és csak erre szerezhető zálog- és megtartási jog. Ez az összeghatár egyezett az ugyané törvénycikk 15. §-ában megállapított kamatozó betétmaximum összegével. Az 1898: VIII. t.-c. 1. §-a a kamatozó betótmaximumot felemelte ugyan, azonban az ugyané t.-c. 2. §-a a lefoglalás alóli mentesség határát a kamatozó betétmaximum felemelése ellenére változatlanul fenntartotta. Az 1885. évi és 1898. évi törvények a le foglal hatóság szempontjából nem tettek külömbséget a köztartozások és magántartozások között. Minthogy azonban időközben az a joggyakorlat fejlődött ki, hogy a köztartozások kezelésénél és behajtásánál csakis a köztartozásokra vonatkozó jogszabályokban felvett rendelkezések alkalmazhatók és a közadók kezeléséről szóló 1925. évi 600/P. M. számú hivatalos összeállítás 57. §-a, illetőleg a jelen javaslat 70. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében köztartozások miatt a postatakarékpénztári betéteknek a 2000 pengőt meghaladó része lesz lefoglalható, és minthogy magam részéről szükségesnek tartom azt, hogy ebben az esetben a foglalás alóli mentesség értékhatára a köztartozásokra és magántartozásokra nézve egyenlően állapittassók meg: az értékhatárt a magántartozásokra s 2000 pengőben javaslom megállapítani V. Fejezet. Vegyes rendelkezések. A 60. §-hoz. A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920: XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről alkotott 1924 : VII. t.-c. 16. §-a felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a földmívelósügyi miniszterrel egyetértőleg rendelettel állapítsa meg azokat a feltételeket, amelyek mellett az ingatlan vagyon váltság természetben való lerovása útján az állam a birtokába jutott vagyonváltságföldeket az Országos Földbirtokrendező Bíróság útján földbirtokpolitikai célokra juttathatja A törvény alapján ily irányban kiadott 1926. évi 100/P. M. és az ezt megelőző 1924. évi 8.000/P. M. számií pénzügyminiszteri rendeletek a vagyonváltságföldek ellenértékét csupán a földnek a mezőgazdasági üzem mellett nyerhető hozadéka alapján tőkésített összegében állapították meg, amely megállapításnál tehát a vagyonváltságföldekkel kapcsolatos szénjogok értéke nem vétetett számításba, mert azt az állam nem kívánta a vagy on váltságföldhöz jutottaknak átengedni, hanem az állam javára továbbra is fenntartani. Az állam és a közgazdaság érdekeinek megfelelő volt az ilyen rendelkezés.