Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.
Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről
76 2. szám. alapján — maga állapítja meg, képtelenség volna, hogy ugyanaz a bizottság — megállapításának mintegy helyesbítésével — pótilletmóny megszavazására is jogosult legyen, illetőleg felhataltnaztassék. A 49. §-hoz. Az 1922: XXIII. t.-c. 46. §-ának, illetve a kereseti adóra vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállítása 47. §-ának rendelkezése szerint az általános kereseti adó egész jövedelme azt a várost (községet) illeti meg, amelyben az adózó adózni tartozik. E rendelkezés folytán egyes városok (községek) szükségletüket meghaladó bevételhez jutottak, egyes városok, de legfőképen a községek azonban alig számottevő jövedelmet nyertek. A kereseti adóbevétel ilyen aránytalan megoszlása eredményezi aztán, hogy míg egyes városok (községek) vagy nagy arányban költekeznek, vagy tartalékolnak, addig más városok és a községek nagyobb része rendes szükségleteikre is a szükséges fedezetet előteremteni nem tudják. E nagy pénzügyi aránytalanság kiküszöbölésére, s a nehezebb viszonyok között levő községek (városok) háztartási helyzetének könnyítése céljából kérek felhatalmazást arra, hogy a városoknak és községeknek a kereseti adóból származó bevételeit a belügyminiszterrel egyetértve egészben vagy részben oly városok és községek háztartási hiányainak részbeni fedezésére igénybe vehessem, amely városok ós községek szükségleteiket különben csakis a lakosság aránytalan súlyos megterhelésével tudják fedezni. Álláspontom az, hogy egészben csak azoknak a városoknak, illetőleg községeknek a kereseti adóból származó jövedelmét szabad igénybe venni, amelyek háztartásuk egyensúlyát a kereseti adóból származó bevétel elvonása esetében is községi pótadó nélkül tudják fedezni. A többi városoknál és községeknél a kereseti adóból származó jövedelmet csak részben és általában csak azoknál lehet igénybe venni, amelyek rendes háztartási szükségleteiket a kereseti adóból származó jövedelemnek részbeni elvonása esetében is, — a lakosság súlyosabb megterhelése nélkül — fedezni tudják. Másutt, ha azt a körülmények indokolttá teszik csak kivételesen és lehetőleg csak az alkalmazottak kereseti adójából származó bevételeket lehet részben igénybe venni. A kereseti adónak részbeni igény- • bevétele többféleképpen, például : az 5°/o-kal kivetett általános kereseti adó bizonyos hányadának, avagy az alkalmazottak kereseti adójának igénybevétele útján történhetik. Az alkalmazottak kereseti adójának az igénybevétele is olykép történhetik, hogy például csak egyes nagyobb vállalatok, avagy a közalkalmazottak adója vétetik igénybe. Az igénybevételnek mindenkor oly módon és mérvben kell történnie, amely az adott viszonyok közt a város illetőleg község érdekeinek szemelőtt tartásával a legegyszerűbben vihető keresztül. Az esetlegigénybevett összeg felosztása iránt a pénzügyminiszterrel egyetértve a belügyminiszter fog intézkedni. IV. Fejeset. Hitelügyi rendelkezések. Az 50. §-hoz. Az 1879 : XXXIX. t.-c. 9. §-a alapján a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének adós tagjai minden 250.000 forintnyi zálogleveles kölcsön után voltak jogosítva magukat az intézet közgyűlésén egyegy választott képviselő útján képviseltetni. Ez a törvényjavaslat 500.000 pengőnyi zálogleveles kölcsönösszeg után adja meg ezt a jogot az intézet adós tagjainak. . Az 51-52. §-okhoz: Az 1898 : XXIII. t.-c. 51. §-ának utolsó bekezdése legalább 1,000 koronában állapította meg az alapítványi üzletrész névértékét.
