Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.
Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről
2. szám. 75 háztartási terv, amelyen a gyakorlati igazgatás túlteheti magát, a zárszámadás pedig befejezett tényekkel számol, egyik sem nyújt elegendő biztosítókot arra nézve, hogy az önkormányzat a kijelölt irányelveket követve a megszabott keretekhez alkalmazkodjék. Ennélfogva megfelelő jogalapot kell teremteni, amelyre támaszkodva a szükséges intézkedések az esetleges rendellenességek megszüntetésére és hibák orvoslására megtehetők legyenek, mielőtt ezek helyrehozhatatlanokká válnának. E célból ad felhatalmazást a 48. §., hogy a belügyminiszter és vele egyetértve a pénzügyminiszter az önkormányzat gazdálkodását bármikor megvizsgálhassa és az önkormányzatokat a szükséges intézkedések megtételére kötelezhesse. A pénzügyi kormányzati elveknek az önkormányzati gazdálkodás körében való gyakorlati érvényre emelése, s az államháztartásnak az önkormányzati háztartással való összhangba hozatala szükségessé teheti, hogy az Önkormányzat gazdálkodása kivételes esetben állandó pénzügyi ellenőrzés alá vétessék. A javaslat tehát felhatalmazást ad a kormánynak, hogy e célból az önkormányzat terhére állandó pénzügyi ellenőrt rendelhessen ki. A községi élet minél nagyobb arányú fejlesztésére irányuló törekvés reá bíita a községi igazgatást, hogy többféle vállalkozásba kezdjen, s különféle üzemeket községi kézbe vegyen. A municipális vállalkozás azonban csak akkor jogosult, ha vele az önkormányzat közhatósági feladatot old meg, s ezenkívül csak azon a téren engedhető meg, ahol a magánvállalkozás gyenge, a szükséglet kielégítésére elégtelen. A közgazdasági élet által támasztott igények teszik szükségessé, hogy a kormány az előbbi irányelvek nézőpontjából kiindulva az önkormányzat vállalatait, üzemeit megvizsgálja, s ennek eredményéhez képest bármely alakban működő, nem gazdaságos, vagy nem közszüksógletet szolgáló üzemek, vállalatok, intézetek megszüntetését elrendelhesse. A javaslat intézkedik az iránt is, hogy az önkormányzati üzemek és vállalatok rész vény társasági alakban létesíthetők ne legyenek és hogy az ily alakban működő vállalatok és üzemek megszüntottessenek. E javasolt intézkedés indoka az, hogy a részvénytársasági forma mellett az önkormányzati vállalatok és üzemek nemcsak a kormány felügy elet alól vonhatók ki, de sokszor az önkormányzat képviseletének közvetlen irányítása és vezetése alól is kiesnek, s ezzel a részvénytársasági forma több esetben oly szabad gazdálkodásra nyújt módot, amely a közvagyon kezelésénél szem előtt tartandó etikai és gazdasági követelmények szempontjából súlyos kifogás alá esik. A 48. §-koz. Ez a §. egyedül az alkalmazottak illetményeit szabályozza és az e téren mutatkozó — néha szinte visszaélés számbamenő — szélsőségeket küszöböli ki és teszi jövőre lehetetlenné. A §. egyes bekezdéseinek rendelkezései bővebb magyarázatra nem szorulnak ; egyedül a (7) bekezdésre kell megjegyezni azt, hogy Budapest székesfőváros az egyotlen város, amelynek tisztviselői nem az állami tisztviselőkre megállaptott összegű, hanem a szervezési szabályrendeletben meghatározott magasságú illetményeket húzzák. Budapest székesfőváros alkalmazottaira tehát a (7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nemcsak azért kellett megállapítani, mer t t az 1912: LVIII. t.-c. rendelkezései a törvény 31. §*a szerint, Budapestre amúgysem terjednek ki, hanem azért is, hogy amikor alkalmazottainak illetményeit a budapesti törvényhatósági bizottság — minden méltánylandó körülmény mérlegelése 10«
