Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről

2. szám. 53 élnek, azonban a jövő évnegyedekben a házbért a novemberivel szemben a lakásrendeletben megengedett határokig felemelik, a házadó nem a novemberi bérévnegyedben tényleg beszedett, hanem azon összeg után állapíttassák meg, amelyet a lakó a novemberi bérnegyedre fizetni tartozott volna. A novemberi házbérnek a kormányrendelettel megállapított mérvvel szemben való leszállítása érdekében közölt számításokkal bővebben nem akarok foglalkozni, csak az adózó közönség megnyugtatása céljából rá akarok mutatni arra, hogy az 1925. évi novemberi bérnegyedben 6%-kal emeltetett a házbér és így ha ezek a számítások helyesek volnának, akkor ezek következményeinek az 1926. évi adóztatásnál sokkal súlyosabb mérvben kellett volna jelentkezniük. Amint azonban minden háztulajdonos tudja, nem volt rá eset, hogy valaki adó címén az 1925. évi augusztusi és novemberi bérnegyedrejáró házbér közötti különbözet négyszeresének akár csak a 60%-ával, nemhogy 100%- ánál többel fizetett volna. Különös mindenesetre, hogy az 1925. évben nem akadt olyan pénzügyi szaktekintély, aki szükségesnek tartotta volna a háztulajdonosok figyelmét a súlyos adóztatásokra ily módon felhívni, holott az 1925. évben már 200.000 aranykoronaértékű adóalap után kellett 40%-os jövedelemadót fizetni és így minden esetre akkor indokolhatóbb lett volna az ily eljárás. A 6. §-hoz. A házadóról szóló 1922 : XXII. t.-c, valamint az ennek helyébe 1925. évi január hó elsejével hatályba lépett 1925. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás az ideiglenes adómentességet megakarta szüntetni és ennek folytán külön törvényhozási intézkedésre bízta ennek a kérdésnek a szabályozását. Az ideiglenes házadómentességre nézve ujabb időben három törvény hozatott, nevezetesen: • 1: a lakásépítés előmozdításáról szóló 192Í : LI. t.-c, amely az 1923. év végéig befejezett új építkezésekre nézve 30, illetőleg 20 évi adómentességet, az uj lakásokat termelő átalakításokra nézve pedig 15 évi adómentességet biztosított ; 2. a lakásépítő külön tevékenység útján létesítendő építkezések alkalmával adandó adóügyi kedvezményekről szóló 1923 : XXXIV, t.-c, amely a lakásépítő külön tevékenység keretébe besorozott és 1926. évi november hó 1-óig újonnan épített lakóházakra és házrészekre nézve 30, illetőleg 20 évi adómentességet biztosított, azonkívül felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy ezt a kedvezményt a lakásépítő külön tevékenység keretébe be nem sorozott új lakóházakra is kiterjeszthesse; 3. az építkezés előmozdítását célzó intézkedésekről szóló 1925 : XVIII törvénycikk, amely 30, illetőleg 15 évi adómentességet biztosított az 1927. év végéig teljesen befejezett új építkezésekre, továbbá 6—12 évig terjedhető adómentességet biztosított az új lakást, üzlethelyiséget, üzleti irodát termelő költségesebb átalakításokra nézve. Az 1927. év végével ennek a törvénynek hatálya lejár, ennélfogva gondoskodni kell arról, hogy az 1927. év után újonnan épülő épületek részére is biztosíttassék az ideiglenes adómentesség. A 30 évre terjedő adómentességet továbbra is fenntartani nem javasolhatom, sőt ellenkezőleg — ha már a mai gazdasági viszonyok között az ideiglenes házadómentességet megszüntetni nem ajánlatos — azon kell lenni, hogy a békebeli állapotoké tekintetben is mielőbb visszaállíttassanak. Ennek folytán azt javasolom, hogy az 1928. évtől kezdődŐleg az ideiglenes adómentesség tartama évről-évre csök-