Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről

2. szám. 51 nem indokolt és így szükséges volna az adókulcsokat egységesen megálla­pítani. Minthogy pedig a 15°/o-os kulcsnak felemelését nem tartom helyén­valónak, annál kevésbbó, mert éppen a házak azok az adótárgyak, amelyek a legpontosabban kinyomozható adóalapokat szolgáltatják és a házadó, amelynek alapjául a nyers bérjövedelem szolgál, amúgy is a legsúlyosabb adónk, erre való tekintettel az adókulcsnak egységesen 15°/o-ra való leszállí­tása volna indokolt. Ezt azonban az államháztartás mai helyzetében még nem javasolhatom, miért is ezúttal az adókulcsnak Budapesten 20°/o-ra, más városban és engedélyezett gyógyfürdőhelyeken l8°/o-ra való leszállítását ter­vezem. Az államháztartás egyensúlyának továbbra is biztosított volta esetén lehet majd később mérlegelni a kulcsoknak egységes 15°/o-ra való leszállítását. A jelen §. (2) bekezdésében javasolt rendelkezés annak megakadályozását célozza, hogy valamely községben 18°/o-os adókulcs alkalmaztassék a miatt, mert a határában engedélyezett gyógyfürdő van. A 3. §-hoz. A házadóról szóló hivatalos összeállítás 19. §-a felhatal­mazta a pénzügyminisztert, hogy a háztulajdonosokat az olyan helyeken, ahol bérletek csak szórványosan fordulnak elő, a bérbe nem adott épületek haszonértékének bevallása alól felmenthesse. Ezzel a felhatalmazással első ízben a folyó évi adókivetés során éltem. A szerzett tapasztalat alapján ezt a kedvezményt most törvényben biztosítom a kis- és nagyközségekben lakó ' háztulajdonosok részére az esetben, ha az épületből semmi sincs bérbeadva, a lakrészek száma nem változott és az épület haszonértéke már jogerősen meg van állapítva. Ezekre a házakra nézve általában véve az adót egyik évről a másikra változatlanul szándékozom átvitetni, módot nyújtva azon­ban úgy az adózónak mint a kincstárnak az esetleg sérelmes adókivetések orvoslására, A törvényhozás utólagos jóváhagyása reményében az 1926. évi 162.800. számú rendelettel intézkedtem aziránt, hogy az 1927. évi adókivetés már ezen §. rendelkezéseinek megfelelően eszközöltessék. Ezen rendelet végre­hajtása során több város azzal a kérelemmel fordult hozzám, hogy ezeket a kedvezményeket az illető város külterületén levő épületekre is kiterjesszem. Minthogy ez a kérelem több esetben indokolt volt, a (4) bekezdésben felha­talmazást kérek, amelynek alapján ezeket a kérelmeket teljesíthessem. A 4. §-hoz. A házadóról szóló hivatalos összeállítós 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a külön törvényekben adott állandó házadómentességek érintetlenül maradtak. A külön törvényekben adott állandó adómentességek azonban részben utólag felvétettek az újabb házadótörvényekbe, részben pedig az 1909: VI. és az 1922: XXII. t.-c. által hatályon kívül helyeztettek, illetőleg módosíttattak. Az 1922: XXII. t.-c. az 1909: VI. t.-cikket hatályon kívül helyezte. Ennek következtében több oldalról azt vitatták, hogy a korábbi és már 1909-ben hatályon kívül helyezett állandó adómentességek most újból életbe lépnek. Ennek folytán a zavarok kikerülése végett leghelyesebbnek vélem annak határozott kimondását, hogy a külön törvényekben adott állandó adó­mentességek hatályukat veszlik. A külön törvényekben adott állandó adó­mentességek közül a hivatalos összeállítás 2. §. (1) bekezdésében felsoroltakon kivül csakis az 1908: XLVIII. t.-c. 12. §-ában biztosított adómentesség van még érvényben. Ez az állandó adómentesség azonban csak feltételes, ennek folytán a 6. §. (5) bekezdésében javaslom ennek a feltételes adómentességnek határidőhöz kötött, de különben feltétlen ideiglenes adómentességgé való átalakítását. A külföldi tanulmányok megkönnyítése céljából a kormány nagyobb kül­7*

Next

/
Thumbnails
Contents