Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.
Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről
48 2. szám. mutatkozó látszólagos óriási nagy átlagos terhelés annak, tudandó be, hogy Eszterházy Pál herceg a jövedelem- és vagyonadót összes vagyona és jövedelme után ebben a megyében fizeti. Az általános kereseti adó címén az 1925. évben első fokon kivetett 221 millió koronával szemben az 1926. évben elsőfokon 25*5 millió koronát vetettek ki; az emelkedés tehát 15'3 3 /o. Ez az emelkedés az első pillanatra nagynak látszik ugyan, de. ha figyelembe vesszük azt, hogy az általános forgalmi adó adatai szerint az 1925. évi forgalom csaknem 50 u /o-kal nagyobb, mint az 1924. évi forgalom volt, az emelkedést indokoltnak, sőt mérsékeltnek kell nevezni. A. beérkezett adatok szerint ennek dacára az elsőfokú kivetést Budapesten az adózóknak 30°/o-a, a törvényhatósági joggal felruházott városokban 24"7°/o-a, a vármegyékben pedig 9'6°/o-a fellebbezte meg. A fellebbezések nagy számának okát több helyen központi kiküldötteim által vizsgálat tárgyává tétettem és az eddig rendelkezésemre álló adatok szerint — a tényleg indokolt egyéni panaszoktól eltekintve — általános panasz csak egyes helyeken a földbérlők részéről volt jogosult, mert egyes helyeken tényleg túlzottan állapították meg a földbérlők jövedelmét. A többi általánosabb fellebbezések jelentékeny részét vagy az okozta, hogy egyes érdekképviseleti szervek rosszul fogták fel feladatukat és az adózók megnyugtatása vagy felvilágosítása helyett még elégedetlenséget szítottak, részben egyesek valóban megtörtént és sajnálatos, de mindenesetre könnyen orvosolható hibák általánosítása mellett újságcikkekben izgatták fel az adózók széles rétegeit. Egyes helyeken a tömegesebb fellebbezéseket azzal indokolták, hogy a fellebezést csak azért adták be, nehogy a felszólamlási bizottság az illetőnek adóját emelje. Egyes helyeken az egyes érdekképviseleti szervek és az egyes lapok egymásai versenyeznek abban a tekintetben, hogy ki tud az adóztatás terén nagyobb eredményeket elérni. Elég jellemző eset erre nézve az, hogy midőn az egyik városban a gazdák vélt sérelmeik orvoslására küldöttség menesztését határozták el, az iparosok és kereskedők szervei — bár előzetesen elismerték azt, hogy az adókivetés nagyjában jó — nehogy őket a rájuk bízott érdekek elhanyagolásával vádolhassák, külön bizottságokat küldtek ki sérelmeik kigondolására, amelyek alapján* ők is revíziót kérhetnek. Minthogy ezek a nyugtalanságok mindig felmerülnek, valahányszor új adókivetés történik s minthogy az ilyen te -mészetű nyugtalanság keltésével ma már mindig számolni kell, mert ezen <z úton számos egyéni érdek — és pedig többnyire jogosulatlan érdek — nyerhet kielégítést, ezeknek a mesterkedéseknek lehetetlenné tétele s azonkívül az adózó közönség megnyugtatása céljából is, a 19. §-ban felhatalmazást kérek arra, hogy a kisemberek adóját, vagyis azokét, akiknek adóalapja a 6.000 pengőt nem haladja túl, megrögzíthessem. A jövedelem- és vagyonadó 1926. évi eredménye az 1925. évi I. fokú kivetés eredményével szemben 20 7°/o-os emelkedést mutat, tehát nagyobbat, mint a kereseti adó. Ennek dacára ezek ellen az adók ellen már lényegesen kevesebb fellebbezés adatott be, amennyiben Budapesten 139°/o-a, a városi törvényhatóságokban 15-5°/o-a, a váj megyékben pedig csak 7'9°/o-a az adózóknak élt fellebbezéssel. Itt is a fellebbezések túlnyomó része blankettás, az érdekképviseleti szervek által vagy egyéb oldalról indított mozgalmak folyományaképen adatott be. Nagyon sok fellebbezés — áll ez úgy a jövedelemadóra, mint a kereseti adóra nézve — tisztán azért adatott be, mert az adót a megelőző évihez
