Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.
Irományszámok - 1927-8. Törvényjavaslat a biztosítási díj késedelmes fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről
8. szám. 203 ségét ettől csak arra az esetre függetleníti, ha a szerződés természete szerint a kötvény kiállítása ki van zárva. IL Rendelkezések a kárbiztosítás, tekintetében. 4. §. Amint az általános indokolásban fennebb kifejezésre jutott, a K. T. 485. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a kár biztosítási szerződés hatályát veszti, ha a visszatérő időszakokban fizetendő díj a lejáratkor vagy az e végre engedett halasztás eltelte előtt le nem fizettetik — kivéve ha a biztosítottat a díj lefizetésében vétlen baleset vagy erőhatalom gátolta — súlyos sérelme volt biztosítónak, biztosítottnak egyaránt. A javaslat — melynek 11. §-a ezt a rendelkezést kifejezetten is hatályon kívül helyezi — méltányosabb szabályokat állapít meg, amelyek a hatályvesztésnek, mint indokolatlanul szigorú s a mellett célszerűtlen jogkövetkezménynek mellőzésével a pacta sunt servanda elvéből kiindulóan rendezik a díjfizetés elmulasztásával kapcsolatos rendelkezéseket. Híven az általános magánjog elveihez, e szakasz első bekezdése — mely a lejárt első díj megfizetésére méltányos rövid (30 napos) halasztást is enged — az így engedett törvényi halasztás ellenére történő fizetéselmulasztásnak nem jogvesztő hatályt ad, hanem csupán azt a jogot adja a biztosítónak, hogy ily esetben választása szerint vagy a szerződés teljesítését követelhesse vagy elállhasson a szerződéstől. Az utóbbit illetően a 2. bekezdés egyenesen elállottnak tekinti a biztosítót a szerződéstől, ha az itt megállapított idő — a 30 napi idő eltelte után további 60 nap — alatt sem érvényesíti bírói úton a díjkövetelését. A díj perlése a biztosító abbeli szándékát tanúsítván, hogy a szerződéshez ragaszkodik, az időközi kárért még a díj kifizetése előtt is felelnie kell. így a §. 3. bekezdése a kárveszély viselése alól csak az esetre menti fel a biztosítót, ha a szerződéstől még a biztosítási eset bekövetkezése előtt elállott. 5. §. Míg a javaslat 4. §-a az első biztosítási időszakra járó ama biztosítási díjat szabályozza, amelyet a kárbiztosítás hatályának beálltakor — vagyis a 2. §. 1. bekezdése szerint a szerződés megkötésével — vagy még ez előtt kell — megállapodásszerűen — fizetni, addig a jelen szakasz egyrészről az első biztosítási időszakra járó, de a megállapodás szerint a biztosítás hatályának beállta után fizetendő díj, másrészről általában a későbbi — visszatérő — időszakokra járó díj fizetésének elmulasztásával kapcsolatos jogkövetkezmények megállapítását tartalmazza. Ezek a jogkövetkezmények nem olyan súlyosak, mint a 4. §. szerint a biztosítás hatályának beálltakor vagy még ez előtt fizetendő díjak fizetésének elmulasztásához fűzött jogkövetkezmények. A célszerűség azt követeli, hogy az emlékező tehetség köréből már könnyebben kisikló ily esetekben a biztosító a felet írásban is felhívja a díj fizetésére, vagy előre írásban figyelmeztesse az esedékesség idejére s fizetési kötelezettségére. Ily esetekben a legnagyobb mértékben móltányos az utólagos teljesítésre határidő engedése. Ezt rendszeresíti a jelen szakasz, mely továbbmenően még az utólagos teljesítésre engedett határidő eredménytelen elteltéhez sem kíván szigorúbb jogkövetkezményt fűzni, mint a biztosítás hatályának szünetelését, a biztosító részére mindazáltal fenntartván a jogot, hogy a szerződés teljesítését követelhesse vagy] a díjról lemondva, rögtöni hatállyal felmondhasson ós esetleges kárának megtérítését követelhesse. 26*
