Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.
Irományszámok - 1927-8. Törvényjavaslat a biztosítási díj késedelmes fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről
204 8. szám. A biztosított felet a biztosító nem hagyhatja bizonytalanságban szándékai felől ; így e szakasz utolsó bekezdése azokat a jogkövetkezményeket szabályozza, melyek a díj bírói úton érvényesítésének elmulasztásához tuződnek. Másrészről a díjkövetelés bírói úton kellő időben történő érvényesítésének a 4. §. utolsó bekezdésében említett esettel kapcsolatos vonatkozásait is az utóbbi rendelkezéssel egyezően kellett itt szabályozni. 6. §. Az itt foglalt rendelkezéseket a biztosítottak esetleges címváltozása indokolja, amit a biztosító nem kísérhet állandó figyelemmel. Hogy a biztosított címül lakásár», üzleti telepére vagy más címre óhajtja-e a felhívás elküldését, az tőle függ. 7. §. Míg egyrészről a javaslat, szemben a kereskedelmi törvény 485. §-a 4. pontjának túlságosan szigorú s ma már az élet követelményeivel össze nem egyeztethető rendelkezéseivel, a szerződés hatályvess-tése helyett a szerződós épségben tartásának megvalósítására s a kárbiztosítási időtartam alsó határainak méltányos meghatározásával a jogviszonyok bizonyos fokú stabilitására törekszik, addig másrészről a biztosított felet, aki ezután az egyszerű nemfizetéssel nem kerül a szerződés hatály vesztésének veszélyébe, fokozott védelemben részesíti a fizetési határidők meg nem tartása esetére. Ekként ez a szakasz a fizetési mulasztás magánjogi következményeinek enyhe megállapításával, az utólagos fizetés mulasztáspótló jellegének kidomborításával a biztosított méltányos érdekeinek kielégítésére törekszik. 8. §. Már a javaslatnak 2. §-ából is kiviláglik, hogy a javaslat a biztosítási időtartam minimumának megállapítására törekszik s ezt általában egy évben állapítja meg. A biztosítók rendelkezésére eleddig sohasem állott a biztosítási ügyletek oly mennyisége, melyre hosszabb időn át komolyan számíthattak s a díjtételek drágaságát főként ez a jelanség idézte elő. Mind a biztosító, mind a biztosított érdekei egyaránt indokolják, hogy a felek általában a szerződés időbeli hatályát több évi tartamban, rendszerint tíz évben állapítják meg. Nehogy azonban a túlhosszú időtartam terhes legyen a biztosított félre, akinek érdeke lehet, hogy a viszonyok változása következtében még a felmondási jog kikötése nélkül kötött ügyletet is felbonthassa, a javaslat bizonyos korlátok között erre megadja a lehetőséget. Ez a szakasz ugyanis a hat évnél hosszabb időtartamra kötött kárbiztosítási szerződés felmondását a biztosított javára külön kikötés nélkül is hat óv eltelte után biztosítja. Természetesen a biztosított fél a hat év eltelte előtt is élhet bármily hosszú tartam esetében a felmondás jogával, ha a felek ezt kikötötték, III. Rendelkezések az életbiztosítás tekintetében. 9. §. Míg a kárbiztosításnál az 5. §. szerint az első biztosítási időszakot követő, tehát a folytatólagos biztosítási díjak is perelhetők lesznek, mert a biztosító a díjkövetelés teljesítését követelheti, addig az életbiztosítási szerződésnél — bár a javaslat 11. §-a ezekre nézve sem állapítja meg a K. T. 505. §-ának 3. pontjában a díj nem fizetése esetére megállapított jogkövetkezményt, a szerződés hatály vesztését — nem kívánt a javaslat azoktól az általános részben fennebb már érintett, a biztosított felek gyorsan változó életviszonyaiból adódó szubjektív szempontoktól eltekinteni, amelyek a mellett szólanak, hogy az életbiztosítási szerződések kötése ne nehezíttessék meg túlságosan több éves időtartam rendszeresítésével. Ebből kiindulva ez a szakasz csupán az első biztosítási időszakra (2. §. 2. bekezdése) járó biztosítási df)
