Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-5. Törvényjavaslat az örökösödési eljárásról alkotott 1894:XVI.törvénycikk módosításáról

5. szám. 109 Részletes indokolás. Minthogy a fent előadottak szerint a közjegyző ezentúl nem esetrőlesetre kapott bírói megbízás alapján fog eljárni: szükségessé vált a közjegyzői illetékesség szabályozása. Eat tartalmazza az 1. § A 2. és 3. §-ban foglalt rendelkezések indokait az általános indokolás tartalmazza. A 4. §. arról gondoskodik, hogy a községi közegtől a közjegyzőhöz beterjesztett ügyiratok a bíróság elé kerüljenek az olyan esetekben, amikor bírói intézkedésre van szükség. Ezek az esetek: ha az örökhagyó külföldi állampolgár volt, mert ilyenkor az 1894 : XVI. t.-c. XI. fejezete szerint kell a bíróságnak eljárnia; — ha az örökhagyó nem utolsó rendes lakóhelyén halt meg, mert ilyen esetben az illetékesség lehet kétes — ha a bíróságnak kell a végrendeletet kihirdetnie, esetleg a szóbeli végrendelet tanúit kihallgatnia; — ha biztosítási intézkedések történtek, mert ezekről a bíróságnak kell határozaia — vagy ha a közjegyző talál szükségesnek biztosítási vagy bírósági hatáskörbe tartozó más intézkedést. Az 5

f §. a végrendelet kihirdetését bízza a közjegyzőre .olyan esetben, amikor a végrendelet már úgy is nála van. Ez egyrészt a bíróság munkáját csökkenti, másrészt egyes esetekben olcsóbbá is teszi a kihirdetést. A 6. §. a közjegyzőre bízza a hagyaték leltározása iránti intézkedést az olyan esetekben, amikor a fennálló szabályok szerint a községi közegnek nem kell hivatalból elkészítenie a leltárt. Ezen felül a §. lehetővé kívánja tenni, hogy az egyik községi elöljáróság akkor is közvetlenül keresse meg leltározás végett a másikat, ha különböző járásbíróságok területén vannak. Végül megengedi a törvényjavaslat, hogy a közjegyző maga leltározzon — a helyszíni felvétel mellőzésével — olyankor, amikor úgy látja, hogy ezt a felek előadása alapján megteheti, ami főleg olyankor fordul elő, ha csupán ingatlan vagyon maradt. A 7. §. a leltározásra vonatkozó olyan rendelkezéseket helyez hatályon kívül, amelyeket ez a törvényjavaslat újakkal pótol. A 8. §. módot ad arra, hogy a leltárhoz szükséges telekkönyvi kivonatok elkészítését és esetleg más iratok beszerzését a belügyi és az igazságügyi miniszter közjegyzőre bízza, ami a telekkönyvi hatóságok tehermentesítésére és az eljárás gyorsítására fog vezetni. A 9. §. az 1894:

XVI. t.-c. 50. §-án csak olyan változtatásokat tesz, amelyek a bírói megbízás elmaradása folytán szükségesek. A 10. §. a közjegyzőnek adandó bírói megbízásra vonatkozó §-t helyezi hatályon kívül s így az általános indokolásban foglaltakon felül külön indokolásra nem szorul. A 11. §. lényegében a mai jogállapotnak felel meg. A 12. §. és a köv. §-ok az örökösödési és hagyományi bizonyítvány kibocsátásával járó tennivalók legnagyobb részét a bíróságról a közjegyzőre hárítják át. Ennek oka az, hogy az iratok úgyis a közjegyzőnél vannak s így legcélszerűbb, ha az örökösödési vagy hagyományi bizonyítvány iránti kérelmet a közjegyzőnél adják be s a közjegyző mindjárt meg is teszi a bizonyítvány kiadásához szükséges, bírói határozat jellegével nem bíró előkészítő intézkedéseket, a bírósághoz pedig csak akkor terjeszti be az iratokat, amikor az ügy a bizonyítvány kiadására érett.