Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.
Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról
1079. szám. 79 teszi, a részátruházás mellett is szól. Lehetővé kell ugyanis tenni, hogy a hitelnyújtó ne legyen egy nagyobb intézethez kötve a továbbadás alkalmával, hanem több intézetnél kereshessen hitelt és a nagyobb kereteket azok között szükség esetében megoszthassa. Az ilyen átruházás formájául a legmegfelelőbbnek a biztosítéki okirat hiteles másolatának felhasználása látszott. Telekkönyvi jogunk rendszerében az a helyzet, amikor a telekkönyvi állapot a valóságos jogi helyzettel nem egyezik, csak kivételes lehet és ezért a jelzálogjog körében is módot kell adni arra, hogy a jogosult bármikor előidézhesse a jogi helyzetnek megfelelő telekkönyvi állapotot. Ezen a gondolaton alapul az utolsó bekezdés rendelkezése, mely az átruházás hatályához nem kívánja ugyan meg a telekkönyvi bejegyzést, de a biztosítéki okiratnak — adott esetben hiteles másolatának —- felmutatása alapján lehetővé teszi. 71. §. A keretbiztosítéki jelzálogjog átszállása esetében az alapul fekvő •jogviszonyból újabb követelések is támadhatnak. Tisztázásra szorul tehát az a kérdés, hogy az átszállás előtt és után a régi hitelező és az adós, valamint az új hitelező és az adós között keletkező tartozások közül melyek lesznek azok, amelyek biztosítására a keretbiztosítéki jelzálogjog az átruházás után szolgál. Ami mindenekelőtt az átruházás előtt keletkezett követeléseket illeti, azok tekintetében, amelyeket a régi hitelező a jogviszony átruházása alkalmával nem ruház át az új adósra, lényegileg ugyanaz a változás áll be, mint amikor a követelés egyedül ruháztatik át, vagyis a hitelező személye más lesz, mint aki az adóssal a biztosítéki jelzálogjog alapjául szolgáló jogviszonyban áll. Az ilyen át nem ruházott követelésre tehát a biztosítéki jelzálogjog nem terjed ki. Nem terjedhet ki a biztosítéki jelzálogjog az új hitelezőnek az átruházás előtt keletkezett követeléseire, mert ezek keletkezésekor az új hitelező még nem szerepelt a jogviszonyban és nem terjedhet ki a régi hitelezőnek az átruházás után keletkezett követeléseire sem, mert ezek keletkezésekor a régi hitelező már nem szerepelt a jogviszonyban. A biztosítéki jelzálogjognak az alapul fekvő jogviszonyhoz kapcsolódásából folyik tehát, hogy a biztosítéki jelzálogjog csak a régi hitelezőről az új hitelezőre átszállott, valamint az új hitelezőnek az átszállás után keletkezett követelései tekintetében marad fenn. Kétségek elkerülése végett kellett kiemelni, hogy ha valamely követelés helyébe új követelés lép, ez nem változtatja meg a követelés keletkezésének időpontját. Ebből a rendelkezésből az következik, hogy ha a korábbi hitelező pl. valamely lejárt váltó helyett az adóstól a biztosítéki jelzálogjog átruházása után új váltót kap és azt az új hitelezőre átruházza, ezt a váltókövetelést nem lehet • a korábbi hitelezővel szemben az átruházás után keletkezett tartozásnak tekinteni, arra tehát a jelzálogjog kiterjed. 72. §. Mint a közönséges jelzálogjognál, éppen úgy a biztosítéki jelzálogjognál is előfordulhat, hogy az adós és a tulajdonos nem ugyanaz a személy. A keretbiztosítéki jelzálogjognál ez akkor fog előfordulni, ha nem a tulajdonos van a hitelezővel hitelezési vagy a 68. §-ban említett egyéb jogviszonyban. Ha a helyzet kezdettől fogva ilyen, a biztosítéki jelzálogjog dologi természetéből világosan következnék, hogy a tulajdonos személyében beállott változás a biztosítéki jelzálogjogra semmi kihatással nem lehet. Szükség van mégis ennek kifejezett kimondására főként azért, mert nem ennyire kétségtelen a helyzet akkor, ha eredetileg maga a tulajdonos szerepelt a biztosítéki jelzálogjog alapjául szolgáló jogviszonyban és később az ingatlant a nélkül idegeníti el, hogy az említett jogviszonyból kilépne. A javaslat álláspontja szerint ilyenkor sincs ok más szabály alkalmazására,
