Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.
Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról
80 1079. szám. mint olyankor, ha a tulajdonos és a személyes adós eredetileg különböző személyek voltak. 73. §. (8. számú jogegységi határozat.) Az adós személyében beálló változás sem szünteti meg feltétlenül a jogviszonyt és ezért helyénvaló, hogy a törvény módot adjon ily változás esetében is a keretbiztosítéki jelzálogjog fenntartására. Különösen nagy gyakorlati jelentősége van ennek a 8. sz. jogegységi határozatban is kiemelt abban az esetben, amikor az ingatlan tulajdonosának nyitott hitelt az ingatlan eladása után az új tulajdonos kívánja igénybe venni. Hogy a felek más esetekben is gyakran kívánnak ilyen változást előidézni, az idézett jogegységi határozat, mint tapasztalati tényt szintén kiemeli, A javaslat már ismertetett rendelkezéseivel összhangban áll ennek a régi törekvésnek megfelelni. A kötelmi jog szabályai szerint ugyanazon kötelmi viszonyba a korábbi adós helyébe új adós belépéséhez a hitelező hozzájárulása szükséges. Ha az adós és hitelező jogviszonyából eredő követelések biztosítására biztosítéki jelzálogjog van valamely ingatlanra bejegyezve, az ingatlan tulajdonosára nézve éppen úgv nem közömbös, hogy a jogviszonyban ki az adós, mint a hitelezőre. Az eredeti adós érdekeit is érinti végül, ha az ő érdekében is fennálló jogviszonyba más adós lép és reá nézve a jogviszony megszűnik. Éppen ezért az adós személyében beálló változás esetében a javaslat a keretbiztosítéki jelzálogjog fennmaradásához a hitelező és az új adós megállapodása mellett megkívánja mind a tulajdonosnak, mind pedig a korábbi adósnak a hozzájárulását. A személy változással kapcsolatban itt is — a 71. §-ban foglalt elvekkel összhangban — szabályozni kell, hogy a továbbra is fennmaradó keretbiztosítéki jelzálogjog mely követelések biztosítására szolgál. Az egyedüli logikus megoldás az, amely azt veszi irányadónak, hogy valamely tartozás az alapul szolgáló jogviszonyból eredt-e vagy nem ós ehhez képest a biztosítéki Jelzálogjogot csak olyan követelések biztosítására engedi szolgálni, amelyek keletkezésekor az adós már a jogviszonyban szerepelt.. Nem felel tehát a jelzálog a korábbi adósnak az új adós belépése után, valamint az új adósnak a korábbi adós kiválása előtt keletkezett tartozásaiért. Az adóscsere esetében semmi ok nem szól amellett, hogy a változás joghatályát a törvény telekkönyvi bejegyzés nélkül is elismerje, éppen ezért a javaslat a telekkönyvi bejegyzést megkívánja, sőt az adós személyének tekintetében a publica fides teljes érvényesülését is biztosítja. 74. §. A jogviszonyban szereplő személy megváltozása ellenére a jogviszony azonossága a legvilágosabban az universalis successio, az örökösödés esetében fordul elő. Gyakori lesz az az eset, hogy az üzleti vállalkozást, amelyhez a forgó tőkét biztosítéki jelzálogjoggal biztosítva a hitelező nyújtja, az örökös tovább folytatja. Bár kevésbé gyakran, előfordul az is, hogy a hitelezői oldalon áll be örökösödés útján változás. A javaslat más esetekben is megengedi a jogviszonnyal együtt a keretbiztosítéki jelzálogjog átszállását fokozottan indokolt ez öröklés esetében és külön telekkönyvi bejegyzést sem tesz szükségessé. Természetes, hogy amikor a jogviszonyban szereplő személy halála esetében örököse nem lép be a jogviszonyba, a keretbiztosítéki jelzálogjog sem száll át az örökösre. A javaslat a fentebb már ismertetett elveknek megfelelően szabályozza azt a kérdést, hogy az átszállott keretbiztosítéki jelzálogjog mely követelések biztosítására szolgál. A szabályozást itt egyszerűbbé teszi az, hogy az.
