Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról

70 1079. szám. ily keresetet kell indítania. Ha a tulajdonos egyszersmind személyes adós és a hitelező a 41. §. értelmében őt perli, az 1881 : LX. t.-c. 135, §-ának 2. bekezdése szerint az ítélet alapján a végrehajtási jog feljegyzésének akkor is helye van, ha a per nem volt jelzálogi per, feltéve, hogy a tulajdonos ugyanaz a személy maradt. Erre vonatkozik a javaslatnak a törvény eltérő rendelkezésére utalása. 52. §. (Optk. 461. §., 1881: LX. t.-c. 135. §., I. 876. §., Tj. 670. §, Bsz. 670. §.) Az 1. bekezdés fennálló jog és a polgári törvénykönyv szövegeivel is egyezik. A 2. bekezdés a lex commissoria tilalmát mondja ki a jelzálogjogra és tilalmazza az oly közrendbe ütköző megállapodást, amelyben az adós lemondana az ingatlan kényszereladása tekintetében a törvényhozástól szükségesnek felismert formákról. A tilalom célja, hogy hitelkeresők esetleges kényszerhelyzetének kihasználását megakadályozza, elvi alapja pedig, hogy a jelzálogjognak mint dologi jognak törvényes tartalma van és nincs helye a felek megállapodása útján sem a tartalom megváltoztatásának. A javaslat rendelkezése nem tiltja azonban ily megállapodások létesítését a követelés lejárta után, mert akkor már a tulajdonjog átruházása datio in solutum, az ingatlan szabad kézből értékesítésének megengedése pedig megbízás jellegével bír és így a jelzálogjog tartalmára nem hat vissza. Egyébként a 2. bekezdés a Ptk. szövegeivel lényegileg egyezik. 53. §. (1881: LX. t.-c. 190. §. 1., Tkr. 61 §. 3., I. 877. §. 1., 534. §. 1.) A javaslat ebben a §-ban a kielégítési rangsor kérdését a fennálló joggal egyezően oldja meg. Hogy a rangsor szerinti kielégítés mennyire anyagi jogi szabály és így annak a javaslatban mennyire helye van, mutatja, hogy az árverési vételárból ki nem elégített követelés erejéig bekebelezett jelzálogjog is töröltetik (1881: IX. t.-c. 182. §. 2. bek.), tehát a későbbi rangsornak anyagi jogot szüntető hatálya lehet Nem szolgálhat okul a §. anyagi jogszabályának a javaslatból kihagyására az, hogy e szabályt magánjogi kódex hiányában a végrehajtási törvény is kénytelen volt felvenni és pedig annál kevésbbé, mert az egyenlő rangsorban bejegyzett követelésekre az 1881 : LX. t.-c. 190. §-ában nincs is meg a megfelelő rendelkezés, a javaslat eredményét csak az 1881: LX. t.-c. 86. §. 3. bekezdéséből lehet levezetni. 54. §. (1881 : LX. t.-c. 192. §., I. 878., 879. §., Tj. 671., 672. §., Bsz. 67L, 672. §.) A fennálló jognak megfelelő rendelkezés. A javaslat a bizottsági szöveg rendelkezéseit a mai jog szabályának megfelelőbb formában tartalmazza. Csőd és kisajátítás esetére külön szabály megállapítását — amennyiben ennek a kamat három évi időtartamának kezdőnapja tekintetében helye van — a javaslat e speciális jogintézmények szabályozásának tartja fenn. 55. §. (Optk. 467. §., I. 888, 1244. §. Tj. 683., 980. §., Bsz. 683., 980. §.) A javaslat rendszerében a jelzálogjog a hitelező kielégítésével átszáll a kielégítőre, ha annak a kielégítés folytán a tulajdonossal szemben megtérítési követelése (visszkeresete) támad, amelyet a már fennálló jelzálogjog az átszállás után biztosít (10. §.). A kezesség általános szabályaiból folyik, hogy a hitelező nem rendelkezhetik szabadon az olyan biztosíték felett, amely a kielégítőjének is javára szolgálhat. A javaslat nem. engedi meg, hogy a hitelező lemondással vagy elsőbbség engedésével megfoszthassa személyes adósát a teljesítés esetében reá átszálló biztosítéktól. Előfordulhat, hogy a követelés tekintetében a jelzálog tulajdonosa annyiban is a kezesnek megfelelő jogállásban van, hogy a teljesítéssel nemcsak a jelzálogjog száll reá át (9. §.), hanem átszállanak azok az egyéb — esetleg nem jelzálogi — biztosítékok is, amelyek a hitelezőt megilletik, mint pl.