Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról

1079. szám. 59 a járulékos követelésekre is kiterjed, a törvényesnél magasabb kamatra és a kikötött mellékszolgáltatásokra azonban csak akkor, ha ezek a telekkönyvbe be vannak jegyezve. A törvény szerint ugyanis a tőkének egyedül a törvényes kamat olyan járuléka, amely külön kikötés nélkül is jár. Ez a §. nem oldja meg azt a kérdést, hogy a járulékos tartozásokat a jelzálog milyen rangsor szerint fedezi; ez a kérdés mint a jelzálogos hitelező kielégítésének módja körébe vágó, a javaslat egy későbbi rendelkezésének (54. §.) tárgya. 5. A jelzálogjog tárgyi terjedelme. Ez A fejezet a 23. §. indokolásában említett második kérdésre ad feleletet. 24, §. (Optk. 1372. §. Ősiségi nyiltparancs 19. §. Ideiglenes törvénykezési szabályok I. 20. §., I. 859. §., Bsz. 653. §.) Az ingatlanok kézizálogui átengedésének ós a pactum antichreticum minden formájának tilalma fennálló jogunkban is megvan. Ezt a tilalmat nem annyira jogászi elvi szempontok, mint gazdasági szempontok indokolják. Az ingatlan kézizálogul lekötésének káros gazdasági következményeit gazdasági életünk az ősiségi nyiltparancs után is sokáig érezte. A javaslat e tekintetben nem helyezkedhetett a polgári törvénykönyv törvényjavaslatának arra az álláspontjára, hogy a tilalom a szükséges terjedelemben egyéb rendelkezésekből amúgy is levezethető, hanem a bizottsági szöveggel egyezően, a fennálló jogszabályokra is figyelemmel szükségesnek tartotta a pregnáns kifejezést. A javaslat elsősorban azt mondja ki, hogy a jelzálogjog —már fogalmából folyó lag — milyen jogosítványokat nem adhat a hitelezőnek és a bizonyos megállapodásokat semmisnek nyilvánító szabályt az említett elsődleges szabály következményeként állítja be. Előfordulnak ma is olyan esetek, amikor a pactum antichreticumnak megfelelő gazdasági eredmény az ily pactum káros következményei nélkül éretik el. Ilyen pl. az az eset, amikor a jelzálogos hitelező kitermeli a jelzálogul lekötött ingatlanon lévő erdőt s a jövedelemről a tulajdonosnak elszámol, azt a tartozás törlesztésére fordítva, vagy a fölösleget a tulajdonosnak visszafizetve. Az ilyen ós hasonló esetekben nem az ingatlanból húzott hasznok illetik a hitelezőt, figyelem nélkül azok valóságos mértékére, mint a tilalmazott esetben, hanem a hitelező és az ingatlan tulajdonosa között a jelzálogos kölcsöntől függetlenül létesül megbízási, esetleg bérleti vagy haszonbérleti jogviszony, amelynek végeztével a különböző jogcímen alapuló kölcsönös követelések egészen vagy részben beszámítás útján szűnnek meg. Az ilyen megállapodások semmisnek nyilvánítása nem volna indokolt. 25. §. (Optk. 457. §., 1881 : LX. t.-c. 149. §. 1., 159. §. 1., I. 861. §. 2., Tj. 656. §. 1., Bsz. 656. §. 1.) A fennálló jog szerint a jelzálogjog csak olyan tartozékokra terjed ki, amelyek az ingatlantól állaguk sérelme vagy nevezetes értékcsökkenés nélkül el nem választhatók, vagyis fogalmilag csak az alkotórészre. A javaslat éppen úgy, mint a Ptk. szövegei a jelzálogjog hatályát a szoros értelemben vett tartozékokra is kiterjeszti. E kiterjesztés korlátait a 28. §. tartalmazza. 2€. §. (Tkr. 57. §., 48. sz. T. Ü. H., I. 860. §., Tj. 654. §., Bsz. 654. S.) Azt a kérdést, hogy a jelzálogjog kiterjed-e a telekkel, utóbb egyesülő telekrészre, a Ptk. első szövege igenlegesen, törvényjavaslata és bizottsági szövege nemlegesen oldotta meg. A javaslat a hozzájegyzés olyan eseteinek szabályozását, amelyek miatt a törvényi avaslat az említett nemleges meg8*