Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról

58 1079. szám. előtt törölni lehessen (természetesen csak akkor, ha a törlés törvényes előfeltételei egyébként fennforognak), azért teszi lehetővé a javaslat, mert az ingatlan mielőbbi tehermentesítése a tulajdonosnak érdekében állhat, akár azért, mert az ingatlant eladta és bizonyos határidőre tehermentes átadásra kötelezte magát, akár pedig azért, mert új kölcsönét csak a tehermentesítés után folyósítják. 21. §. A hitelnyújtásnak gyakori formája az, amikor a hitelező a nyújtandó kölcsön erejéig jelzálogjogot szerez, a kölcsön összegének egy részét a fennálló terhek töröltetésére fordítja, a törlési kérvényeket maga adja be és csak mindezek lebonyolítása után fizeti ki a tulajdonos kezéhez a kölcsön összegének fennmaradó részét. Az előbbi §-okban a tulajdonosnak biztosított jog arra a visszaélésre vezethetne, hogy a tulajdonos a hitelnyújtó által kiegyenlített tartozásokat biztosító jelzálogjogok rangsorával rendelkezve, a hitelnyújtót megelőző rangsorban új jelzálogjogot alapítson s ez által őt megkárosítsa. A javaslat a végből, hogy az ilyen visszaéléseknek elejét vegye, nem tartotta ugyan szükségesnek, hogy a tulajdonos a ranghellyel rendelkezésről a hitelezővel szemben előre lemondhasson, mert az ily lemondás lehetővététele alkalmas volna arra, hogy a ranghellyel rendelkezés szabályai holt szabályokká váljanak, hanem elégségesnek találta annak a kimondását, hogy a tulajdonos harmadik személlyel, pl. a második helyre hiteltnyujtóval szemben, aki az első helyen szereplő törlesztéses kölcsön nagy részének törlesztett volta folytán első helyi kölcsönt nyújt, lemondhasson. A §. rendelkezései érdemben megegyeznek az Optk. III. résznovellájának 34. §-ával. (Optk. 469/<z. §.) 22. §. (1925: XV. t.-c. 9. §., I. 892. §., Tj. 679. §. 3., Bsz. 679. §. 3.) Hogy a javaslat a ranghellyel rendelkezés jogának elismerésével nem tette magáévá a fix prioritás elvét, abból az elbánásból tűnik ki a legvilágosabban, amelyben e jog az ingatlan végrehajtási árverésen eladása vagy a haszonvételére vezetett végrehajtás esetében részesül. A jelzálogjog járulékos természetéből folyik, hogy ha az említett kényszerintézkedések foganatosításakor nincsen olyan követelés, amelynek fedezésére a formailag fennálló jelzálogjog szolgálna, vagy ha nem követelés erejéig fennálló jelzálogjog, hanem csupán a tulajdonosnak bizonyos jogosítványa van feljegyezve, a ranghelyet a kielégítési sorrend szempontjából éppen úgy nem lehet figyelembe venni, mintha olyan egyéb jog — pl. bérleti jog — volna feljegyezve, amelynek kényszereladás esetében meg kell szűnnie. A javaslat korábbi rendelkezéseinek (9. és 10. §.) természetes következménye, hogy a jelzálogjog hatálya fennmarad olyankor, amikor a jelzáloggal biztosított követelés teljesítése alapján nem a követelés megszűnése, hanem a követeléssel együtt a jelzálogjog átszállása következik be. 4. A jelzálogjog terjedelme a követelés tekintetében. 23. §. (1881 :LX. t.-c. 192. §., L 857. §. 1., 858. §., Tj. 653. §., Bsz. 652. §.) Az a kérdés, hogy a jelzálogjog milyen körben szolgál a követelés biztosítására, kettős szempontból igényel megoldást. A törvénynek egyfelől meg kell mondani, hogy a hitelezőnek csak tőkekövetelését, vagy a járulékos követeléseket is biztosítja-e a jelzálogjog és hogy utóbbi esetben milyen járulékos követelések azok, amelyek tekintetében a jelzálog fedezetül szolgál. Másfelől arra a kérdésre kell a törvénynek felelni, hogy mi az, ami fedezetül szolgál. A javaslat 23. §-a az első kérdésre adja meg a feleletet, a mai joggal és a polgári törvénykönyv előmunkálataival egyezően. úgy, hogy a jelzálog