Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1171. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése Hir György nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében

478 1171. szám. A főtárgyalás elnöke az ügyész indítványa alapján figyelmeztette a tanút

r hogy a birtokában levő levélmásolatok és egyéb az üggyel összefüggő jegyzőkönyvek hollétének megnevezésére, illetve kiadására köteles és amennyiben ezt meg nem tenné, őt erre törvényes eszközökkel kényszeríteni fogja. Hir György tanú ezen figyelmeztetés után kijelentette, hogy ezek az iratok már nincsenek a birtokában, hanem ismerőseinél vannak, egyébként nem is tudja, hogy a jelzett iratok hol találhatók. A kir. ügyész tanú ezen kijelentése alapján, mivel a kért iratok hollétét megnevezni nem hajlandó, indítványozta a kir. törvényszéknél a szóbanforgó iratok lefoglalásának ós megszerzésük céljából házkutatásnak elrendelését. A kir. törvényszék a kir. ügyész indítványa alapján a következő végzést hozta: »A Bp. 170. §-a érteimében elrendeli a Hir György birtokában levő, gróf Bethlen István miniszterelnök által írott levélmásolat, valamint a frankhamisítási bűnüggyel kapcsolatban álló többi iratok sürgős lefoglalását s ebből a célból Hir Gtyöxgy lakásán házkutatást rendel el. Ennek foganatosítása iránt a budapesti m. kir. államrendőrség főkapitányságát sürgősen megkeresi.« A házkutatás a kir. törvényszék ezen végzése alapján Hir György lakásán foganatosíttatott is, de az eredménytelen volt. Kiss Menyhért képviselő úr mentelmi bejelentése során kétrendbeli sérelmet tett panasz tárgyává : a) hogy a kir. törvényszék Hir György képviselő urat tanuként kihallgatta s előadása szerint az elnök úr és a főügyész úr is letartóztatással fenyegették meg és így akarták őt vallomástótelre kényszeríteni« ; b) hogy a kir. törvényszék annak ellenére, hogy megelőzőleg Hir György képviselő úr mentelmi joga a Nemzetgyűlés által fel nem függesztetett, nevezett lakásán házkutatást rendelt el és foganatosíttatott. A mentelmi bizottság megállapítása szerint Hir György képviselő úr mentelmi joga a bejelentés tárgyává tett esetekben meg nem sértetett. Tény gyanánt állapítható meg magából Kiss Menyhért képviselő úr bejelentéséből, hogy Hir György képviselő úr önként jelentkezett vallomástételre. Megállapítható a kir. törvényszók tanúkihallgatási jegyzőkönyvéből, hogy Hir György képviselő úr önként, minden kényszerítő rendszabály alkalmazása, sőt alkalmazásának kilátásba helyezése nélkül tette meg vallomását is, már pedig magában véve a képviselő tanuként való megidézése és kihallgatása a mentelmi jognak megsértését nem képezi. A mentelmi bizottság megállapítása szerint a kir. törvényszék nem sértette meg Hir György képviselő úr mentelmi jogát azon tényével sem, hogy nevezett képviselő lakásán házkutatást tartott mentelmi jogának előzetes felfüggesztése nélkül. A Bp. 169. §-a értelmében: »Azokat a tárgyakat, melyek a büntetőtörvények szerint elkobzandók, vagy a bűnvádi eljárásban bizonyításra felhasználhatók, le kell foglalni és bírói őrizet alá venni, vagy megszerzésüket másképpen biztosítani.« A 170. §. értelmében: »a 169. §. első bekezdésében megjelölt tárgyat a lefoglalásra illetékes hatóságnak, illetőleg közegének felszólítására mindenki köteles kiadni.« A kir. törvényszók tehát akkor, amidőn Hir György képviselő úr tanúvallomása során előadta, hogy a folyamatban levő bűnvádi eljárásban bizonyításra kétségtelenül felhasználható levélmásolat birtokában van, törvényes kötelességének tett eleget az irat lefog-