Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.
Irományszámok - 1922-1085. Törvényjavaslat az 1925/26. és az 1926/27. évi állami költségvetésekről
304 1085. szám. 1926/27. évre vonatkozó ilyen jelentést az 1926. év végéig kell a nemzetgyűlés elé terjeszteni. A 16. §-hoz. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924: IV. t.-c. 6. §-a szermt e törvény hatálya addig tart, amig a Nemzetek Szövetségének Tanácsa megállapítja, hogy Magyarország állampónzügyi egyensúlya biztosítva van. Bár kétségtelen, hogy ennek a rendelkezésnek nem az ^olt a célja, hogy az államháztartás helyreállítása érdekében tett intézkedések, például az állami pénzkezelés reformja, a havi költségvetések rendszere, a kedvezményes árú természetbeni ellátás megszüntetése, a tisztviselői létszámviszonyok rendezése, az adóreformok, a házbérek fokozatos emelése, a városok és községek háztartásának rendezése, stb csak az államháztartás helyreállítására nézve megállapított időtartam alatt maradjanak hatályban, azután pedig hatályukat vesztve visszaálljon a korábbi állapot, a helyes törvénymagyarázat szerint tehát a hivatkozott szakaszban foglaltaknak csak az lehetett a célja, hogy azok a kivételes eszközök, amelyek a kormánynak az államháztartás egyensúlyának helyreállítása céljából, az erre nézve kilátásba vett időtartamra rendelkezésére bocsáttattak, csupán ezen időtartam alatt vétessenek igénybe, azután pedig ismét a korábban érvényben volt eljárás alkalmaztassék, — félreértések és a hivatkozott szakaszban foglaltak téves értelmezésének elkerülése céljából szükségesnek tartom annak kimondását, hogy az 1924:1V. t.-c. 1—3. §-ai és 2. §-ának a) melléklete, valamint a hivatkozott törvény ós mellékletei alapján az 5. §-ban megállapított módon vagyis a nemzetgyűlés 33-as bizottságának közbenjöttével kiadott rendeletek az államháztartás egyensúlyának helyreállítása után is hatályban maradnak mindaddig, amíg törvényhozási úton meg nem változtattatnak. Ha a hivatkozott szakaszban foglaltak az említett téves módon lennének értelmezhetők, ez azt jelentené, hogy azok az eszközök, amelyek az államháztartás egyensúlyának helyreállítása céljából a kormánynak rendelkezésére bocsáttattak, az egyensúly helyreállítása után megvonatnak, tehát az egyensúly csak a szanálás tartamára, illetőleg annak eléréséig biztosíttatott, de nem biztosíttatik az egyensúly állandósága és szilárdsága Minthogy azonban kétségtelen, hogy az 1924 : IV. t.-c. 6. §-ában foglalt rendelkezéseknek éppen az volt a célja, hogy a kormánynak a szanálás tartamára adott kivételes eszközök az államháztartási egyensúly helyreállítása után tovább ne vétessenek igénybe, a jelen szakasz utolsó mondatában kifejezetten is kimondatik, hogy az ugyanott említett időponttól az 1924 : IV. t.-c. 4. §-a hatályát veszti és hogy többé annak alapján a hivatkozott törvénycikk 5. §-ában megállapított módon törvény helyett rendeletet kiadni nem lehet. A 17. §-Jioz. Az államháztartásnak egyensúlya szempontjából nem közömbös az a bizonytalanság, amely abból származik, hogy törvényi szabályozás hiányában nem egységes a bíróságok gyakorlata abban a tekintetben, hogy a magánjogi jogcímen alapuló pénztartozásokat a pénz értékének csökkenésére figyelemmel felemelt összegben, vagyis átértékelve kell-e megtéríteni és ha átértékelve kell megtéríteni, a pénztartozás mennyisége milyen összegben legyen meghatározva. A bíróság ugyanis nincs abban a helyzetben, hogy az államháztartás pénzügyi helyzetét a maga teljességében megfelelően mérlegelje és ez a mérlegelés elvileg nem is a bíróságok feladata, hanem a törvényhozásé, amelynek az állami tartozásokat — amennyiben jogszabállyal rendezhetők — úgy kell szabályoznia, hogy az adózó polgároknak erejükön felüli megterhelése elkerülhető legyen. Ebből a gondolatból kiindulva, az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló törvényjavaslat (980. számú nemzetgyűlési iromány) a megfelelő rendelkezéseket már tartalmazza, ez a
