Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1085. Törvényjavaslat az 1925/26. és az 1926/27. évi állami költségvetésekről

1085. szám. 305 javaslat azonban még eddig nem emelkedhetett törvényerőre. Éppen ezért szükségesnek látszik, hogy a már említett pénztartozások tekintetében mindaddig, amíg a törvényhozás a megfelelő rendelkezéseket megalkotja, a folyamatban lévő bírói eljárások felfüggesztessenek, hogy a bíróságok további ítélkezésükben a törvényhozástól nyújtott alapokon járhassanak el. Ebből kiindulva e szakasz az állam ellen a névértéknél magasabb összegben érvényesített minden pénztartozás tárgyában hivatalból rendéli felfüggeszteni a folyamatban lévő bírói eljárásokat, tehát a végrehajtási eljárást is, ha ilyen eljárás van folyamatban. Ugyanezek a szempontok, amelyek a felfüggesztést az állammal szemben indokolttá teszik, adják az okát a törvényhatósággal, községgel és a posta-, táviró- és távbeszélővel szemben a valorizációs perek felfüggesztésének. Pontos közgazdasági ós pénzügyi szempontok fűződnek ahhoz is, hogy a közforgalmú vasutak hivatásukat be tudják tölteni ós pénzügyi egyensúlyuk biztosíttassék. Ezeknél mégis mellőzhetőnek tartom a felfüggesztő rendelkezést minden pénztartozásra kiterjeszteni, mert a már említett törvényjavaslat is csak a fuvarozási ügyletből eredő pénztartozások esetében kívánja a valorizációt kizárni. Az e szakaszban foglalt rendelkezések természetesen nem vonatkoznak az abban felsorolt adósok nemzetközi szerződésen alapuló kötelezettségeire. A 18. §-hoz. Amikor a mezőgazdaságnak tőkéhez juttatása céljából a földbirtokosok részére hosszúlejáratú (törlesztéses) záloglevélkölcsönök folyósítása iránt állami akció indult, ennek az akciónak előmozdítása érdekében az 1925 : IV. törvénycikk 15. §. (3) bekezdése, majd az 1925 : XXIII. törvénycikk 12. §. (2) bekezdésével felhatalmazást adott a törvényhozás, hogy az akció körébe eső kölcsönökkel kapcsolatos illetékeket rendeleti úton lehessen mérsékelni. Minthogy a mezőgazdaságnak tőkéhez juttatását célzó állami akció most már rövidlejáratú mezőgazdasági hitelek nyújtására is kiterjed, a jelen szakasz első bekezdésében arra kérek felhatalmazást, hogy a záloglevólkölesönökön felül általában a mezőgazdasági ingatlanokra nyújtott mindenféle jelzálogos kölcsön illetékterhót rendeleti úton mérsékelhessem, mert a rövidlejáratú kölcsönök az illetékterhet még súlyosabban érzik, mint a hosszúlejáratúak s így az előbbieknél az illetékkedvezmények még inkább indokoltak, mint a hosszúlejáratú kölcsönöknél. A. földreform során házhelyhez jutottak a házépítéshez szükséges tőkével általában nem rendelkeznek. A maguk erejéből általában hitelhez sem tudnak jutni. Ennélfogva az építést megkönnyítő hitellel ellátásuk érdekében állami akció indult. Az akció érdekében kívánatos, hogy az annak keretébe eső kölcsönnyújtások ós egyéb hitelezések illetékterhe mérsékelhető legyen. Megfelelő felhatalmazásra van tehát szükségem, amelynek alapján ebben az irányban rendelettel intézkedhetem. Ezt a felhatalmazást kérem a jelen szakasz második bekezdésében. A 19. §~hoz. A budapesti dohánybeváltóhivatal Budapest belterületén a VIII. kerületi Baross-utcában lévő telepen a kívánalmaknak egyáltalán meg nem felelően van elhelyezve, mert vasúti összeköttetése nincsen és a székesfőváros fejlődésének útjában áll. Ezért már a háború előtt is tervbevétetett annak a főváros belterületéről alkalmas kültelekre való áthelyezése, amit csak a világháború akadályozott meg. Legelőnyösebb megoldás az lenne, ha a beváltó hivatal a székesfőváros tulajdonát képező, a külső Jászberényi-út mellett fekvő iparvágánnyal egybekötött telekre telepíttetnék ki. A székesfővárossal eziránt folytatott tárgyaAz 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XVIIÏ. kötet. 39