Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1084. Törvényjavaslat a m. kir. postatakarékpénztárra vonatkozó törvények egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában

158 1084. szám. súlypontja az utóbbi években a kereskedelmi érdekek mellett a pénzügyi természetű érdekekre helyeződött át ós teljes mértékben indokolt, hogy ennek az állami intézetnek a működése a pénzügyminiszter által irányíttassék. Ennek a lehetővé tétele céljából a jelen törvényjavaslat a postatakarékpénztárnak a pénzügyminiszter alá való rendelését tervezi, amely rendelkezés kidomborítása annak, hogy a postatakarékpénztár legfőképen állami pénzintézet, amelynek ügyvitelében a pénzügyi szempontoknak döntő szerepük van. Szükségessé teszi a törvényes intézkedést továbbá az a körülmény, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924. évi IV. t.-c. 1. §-ában foglalt második genfi jegyzőkönyv szellemében, illetőleg a Magyar Nemzeti Banknak az 1924. évi V. t.-c.-kel becikkelyezett alapszabályai 51. cikke értelme szerint —• a valuta védelmének hatályosabbá tétele céljából —• az összes állami pénzeknek a Magyar Nemzeti Banknál való összpontosítása terveztetik. Ezzel kapcsolatban kívánatos nemcsak a szorosan vett állami pénzeknek, hanem az állami üzemek fölös pénzeinek is a Magyar Nemzeti Banknál vezetett girószámlákon való kezelése. A postatakarékpénztár az 1885. évi IX. t.-c. 5. §-a ós az 1889. évi XXXIV. t.-c. 4. §-a értelmében az ott elhelyezett takarék- és csekkbetéteknek a folyószükségletet meghaladó összegeit az intézet mobilitásának szemelőtt tartása mellett megfelelő arányban kamatozó államadóssági kötvényekbe és állami sorsjegyekbe, valamint e célra kijelölt, kamatozó záloglevelekbe fektette, részben pedig a kereskedelemügyi miniszter és a pénzügyminiszter által egyetértőleg kijelölt jóhitelű pénzintézeteknél kamatozó folyószámlákon helyezte el. A valuta védelmének hatályosabbá tétele céljából indokoltnak mutatkozik, hogy a jövőben a postatakarókpénztár összes fölös pénzei egyedül a Magyar Nemzeti Banknál kezeltessenek ós meghatároztassék az, hogy a jövőben a postatakarékpénztár rendelkezésére jutó tőkékből mily rész helyezhető el gyümölcsözoleg és mely rész kezelendő a Magyar Nemzeti Banknál girószámlán. E végből egységesen szabályoztatik a törvényjavaslat 2. §-ában a postatakarékpénztár tőkéinek elhelyezési módja. Ezzel kapcsolatban megjegyezni kívánom, hogy a postatakarékpénztári alaptörvényekben a gyümölcsöző elhelyezési módok tekintetében megszabott rendelkezések a takarék-, valamint a csekk- és clearingforgalomból eredő betétek tekintetében a jelen törvényben új, egységes szabályozást nyernek. Az eddigi gyümölcsöző elhelyezések köre kibővíttetik a pénzügyminiszter által kijelölendő kamatozó kötvényekkel és lehetővé tétetik, hogy a zálogházi üzletágban a postatakarékpénztári pénzekből forgó tőke céljaira megfelelő rész felhasználható legyen. Eme rendelkezések folyományakép a jövőben nem lesz lehetséges a postatakarékpénztári pénzeket jóhitelű pénzintézeteknél folyószámlán elhelyezni, csupán az tétetik továbbra is lehetővé, hogy az 1918. évi XXII. t.-c. alapján tisztviselői kölcsönök céljaira megfelelő tőkék bocsáttassanak a Pénzintézeti Központ rendelkezésére. Az 1885. évi IX. t.-c. 3. §-ának az 1925. évi IX. t.-c. 23. §-ával történt hatályon kívül helyezése folytán szükségesnek mutatkozik a postatakarókpénztár mellé egy javasoló, felügyelő és ellenőrző szervezetnek a létesítése, amely szervezet a megszüntetett postatakarókpénztári Tanács szerepét volna hivatva a változott viszonyoknak megfelelően pótolni. E célra egy bizottság szervezését vettem tervbe, amely bizottság összetételét és ügykörét rendelettel kívánom szabályozni. . A zálogházaknak a postatakarékpénztárba való beolvasztása indokolttá teszi azt, hogy a postatakarékpénztárt érhető veszteségek fedezésére alakított