Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.
Irományszámok - 1922-1083. Törvényjavaslat a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról
1083. szám. 151 kedvezőbb feltételeit az ottani tudományos körökkel való állandó és a dolog természeténél fogva egyre mélyülő kapcsolat révén. Az ösztöndíjak fedezésére és a külföldi magyar intézetek fenntartására szolgáló összegeket a (e) bekezdés jelöli meg. Az a) pontban említett Nemzeti Közművelődési Alapítvány létesítésére vonatkozó törvényjavaslat a Nemzetgyűlés előtt van és várja letárgyalását. Ab) pont a báttaszéki Mária Teréziaalapra és más kisebb jelentőségű alapokra utal. A c) pont az állami költségvetésben e célra szolgáló hiteleket jelöli meg, amelyeknek nagysága évrőlévre lesz megállapítandó. A d) pont olyan adományokra és ösztöndíjakra vonatkozik, amelyek a háború óta külföldi forrásokból (Francia-, Német-, Olaszqrezág kormányainak, az amerikai Rockefeller Alapítványnak s más alapoknak adományából) bocsáttattak a magyar ifjúság külföldi tanulmányainak előmozdítására rendelkezésre. Az ej pont a 6. §. indokolásában nyer bővebb megvilágítást. A 2. §-hoz. A külföldi magyar intézetek vagy tudományos kutató intézetek, vagy kollégiumok. Az intézetek céljáról és működéséről a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak *>A külföldi magyar intézetek alapítása és 1924/25. évi működése« című idemellékelt kiadványa nyújt részletes felvilágosítást. Az intézetek közül a Római Magyar Történeti Intézetnek eddig a többiektől lényegesen eltérő jogállása volt. Az néhai Fraknói Vilmos c. püspök adományából létesült és a Magyar Tudományos Akadémia által választott bizottság irányítása alatt áll. Eddigi különállásának fenntartása azonban mind az intézetre magára, mind a tudományos ösztöndíjügyre nézve hátrányos volna, ezért a többi intézetekhez hasonlóan az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem hatósága alá való helyezését javaslom, amellyel a Magyar Tudományos Akadémia az 1923. évi I. t.-c. értelmében személyzete útján már is kapcsolatban van. Az Akadémiának a Római Magyar Történeti Intézet vezetésére való befolyása az Országos Magyar Gyűjtemény egy etemmel kötendő szerződés útján lesz biztosítható. A külföldi magyar intézetek eddig két helyen nyertek monumentális elhelyezést: Bécsben és Berlinben. A m. kir. testőrség palotája eredetileg a Trautson hercegi családé volt. János Donát herceg íőkamarás és az aranygyapjasrend lovagja megbízásából a nagyhírű műépítész, az idősb Fischer von Erlach tervezte a legnemesbb barokkstílben emelt, három hajós hatalmas előcsarnokkal, a tetőzetig érő remek lépcsőházzal s a kétemeletnyi nemes ízlésű díszteremmel ellátott épületet. A palota már 1712-ben készen állott, de alig félszázadig maradt a hercegi család birtokában. Már az építtető fia, János Vilmos herceg, akiben a család fiága kihalt, eladta 1760-ban az akkor fölállított m. kir. testőrségnek, amelynek számára a vételárat a megyék és szab. kir. városok önkéntes adományai hozták össze. Egyfolytában közel, egy századig szolgálta a palota a m. kir. testőrség céljait, amely idő alatt a szükségessé vált, de barbárul ízléstelen melléképületek emelése a palota gyönyörű északi homlokzatának perspektíváját s az előtte volt remek barokk-parkot apránként tönkretette. De másrészt meg a palota falai közt éltek és működtek Bessenyey György és testőrtársai a magyar irodalom és magyar szellem újjáébresztői s falai közt tanult nem egy kitűnő magyar katona, hogy csak Görgeyt és Klapkát említsük s nem kis jelentőségű tény a palota életében az sem, hogy 1760-tól 1899-ig 1260 magyar nemes ifjú pallérozódásának volt iskolája.
