Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1083. Törvényjavaslat a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról

152 1083. szám. A tradíció a 48-as események miatt megszakadt; a m. kir. testőrséget egy 1849-iki kabineti rendelet feloszlatá s az épületbe már 1850. elején beköltözött a K. k. Garde-Gendarmerie« és a főhadparancsnokság irodája. Csaknem húsz esztendeig használta a két katonai intézmény a palotát, mely ugyanaz idő alatt is a m. kir. testőralap tulajdona maradt, de belsejében sok kaszárnyaszerű átalakítás miatt sokat szenvedett, míg végre 1869-ben újra befogadhatta a két évvel azelőtt visszaállított m. kir. testőrséget. Miután a nagy »összeomlás« következtében a m. kir. testőrség megszűnt, a palotát 1925-ben a m. kir. tiszti testőralappal kötött szerződés alapján a vallás- és közoktatásügyi tárca vette át. A Berlini Magyar Intézet részére a NW. 7. Dörotheenstrasse 2. számú házat vásároltam meg, amelyet Excellenz W. Herz, titkos tanácsos, a berlini kereskedelmi és iparkamara akkori elnöke 1875-ben előkelő stílusban építtetett ugyanazzal az építésszel, aki a Pariser Platzon, a Brandenburger Tornál levő francia nagykövetségi szép palotát építette. Az épület az egyetem tőszomszédságában van, s különös előnye az, hogy közös kert kapcsolja egy, a Spree partján, a Museum-Insellel szemben álló palotához, amelyet Knobelsdorff, Nagy Frigyes porosz királynak az az építésze épített, aki a berlini Operaháznak és a potsdami Sanssouci kastélynak is mestere. Ez a palota műemléknek van nyilvánítva, s porosz állami tulajdon. Most a porosz kormány ezt az egész épületet a berlini egyetem magyar tudományos intézete részére adja át, amely eddig a Dörotheenstrasse 6. sz. házban volt 16 szobában elhelyezve, ez a hely azonban már szűkké lett. A Knobelsdorf-féle palota átengedésével a porosz kormány, amely a porosz állami költségvetés terhére tartja fenn a magyar tanszéket és a magyar tudományos intézetet, a magyar szellemi élettel ^aló kapcsolat erősbítésére nagy áldozatkészséggel oly intézkedést tett, amely teljesen megokolja, hogy az eddigi NW 6. Marienstrasse 6. számú kis házban elhelyezett Collegium Hungaricum céljára a magyar állam a fentemlített méltó palotát szerezte meg. A római magyar történeti intézet a néhai Fraknói Vilmos által ajándékozott villában van elhelyezve, amely az eddigi szükségletnek megfelelt. Az ösztöndíjtanácsnak az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem keretében való szervezését azért tartom kívánatosnak, hogy egyrészt annak az 1922. évi XIX., illetve az 1923. évi I. t.-c. által biztosított függetlenségében részesüljön, másrészt, mert a külföldi magyar intézetek szintén a Gyűjteményegyetem fennhatósága alá tartoznak és a tanács működése a külföldi intézetekkel a legszorosabb kapcsolatban van. Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem szervezetében a szaktanácsok eddig is fontos szerepet játszanak. Az ösztöndíjtanácsnak az Országos Magyar Gyüjteményegy etemmel való szervezeti kapcsolata hozza magával, hogy a működésével kapcsolatos írásbeli teendőket is a Gyüjteményegyetem személyzete lássa el. A 3. §~ho3. A tudományos ösztöndíjügy megszervezése a nemzeti művelődésre teljes hatását csak úgy fogja tudni kifejteni, ha gondoskodás történik arról, hogy az összes tudományos szakmákra kiterjeszkedjék és a tudomány nagy összefüggéseit figyelembe véve, gondoskodik személyi téren a magyar tudományos élet önálló fejlődésének feltételeiről. E cél eléréséhez kettő szükséges. Egyrészt az, ami minden nevelői eredménynek előfeltétele, tudniillik a következetesség és állandóság az irányításban, a másik a sokoldalúság, amely a szellemi és természettudományok minden ágát figyelemmel kíséri és azok arányos fejlődésót szemmel tartja. Mindkét cél eléréséhez testületi szervre van szükség, mert egyetlen ember az Összes tudományokban való