Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1083. Törvényjavaslat a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról

150 1083. szám. hatja azt, hogy a tanács a maga részérői kevésbbé alkalmas jelölteKet juttathasson ösztöndíjhoz. Biztosítva van továbbá a szakszerűség is, mert a tanács összeállítása — amint ezt a részletes indokolásban bővebben kifejtem — olyan lesz, hogy abban minden szakma kiváló képviselője megfelelően szóhoz jut. Részletes indokolás. Az 1. §-hoz. Hazai felsőoktatásunk magas színvonala indokolja azt az álláspontomat, hogy bármely pályára készülő ifjaktól megkívánom, hogy hazai főisko-. Ián végezzék tanulmányaikat és szerezzék oklevelüket és külföldi tanulmányukat abból a célból tartom az ösztöndíj akció keretében támogatandónak, hogy itthoni tanulmányaik kiegészítésére, látókörük szélesítésére, kutatási módszerek elsajátítására szolgáljon. Ez alól kivételt csak átmenetileg, némely tudománypolitikai okból kijelölt tudományágnál s állandóan a nyelvszakos középiskolai tanárjelölteknél tartok indokoltnak, akiknél kívánatos, hogy minél előbb kerüljenek a szaktárgyakul választott modern nyelvet beszélő környezetbe és ezért már egyetemi tanulmányaik alatt is részesülhetnek külföldi ösztöndíjban. A nyelvszakos tanárjelöltek külföldön való képzése egyike a hazai tudománypolitika egyik nagyjelentőségű feladatainak. Az 1924. évi XL t.-cikk által bevezetett középiskolai reform a reálgimnáziumban is kötelező tárggyá tette a modern nyelvek (a németen kívül francia, angol, vagy olasz) tanítását és ezáltal megtöbbszörözte a szükségletet ilyen szakos középiskolai tanárokban. A békeszerződés következtében ugyanis elvesztettük mindazokat a területeket, amelyekről a német anyanyelvű tanárnemzedék (szepesi és erdélyi szászok, délmagyarországi svábok és nyugatmagyarországi németek) kikerültek és így ma a németszakos tanárjelölteket is tősgyökeres magyar ifjak sorából kell képezni. A francia tanárszükséglet jelentékenyen növekedett, az angol és olasz nyelv pedig csak most vezettetett be és így ezek a nyelvek mint szaktárgyak eddig a középiskolai tanárképzésben nem is szerepeltek. A külföldi ösztöndíjakciónak egyik fontos feladata tehát a modern nyelvek tanítására kiválóan képzett tanároknak kellő számban való nevelése. E mellett természetesen a szellemi és természettudományok többi ága, valamint a művészetek is megfelelő gondozásban rószesítendők. A tudományos szukreszcencia képzésére ez a törvényjavaslat kétféle eszközt biztosít. Az egyik a bel- és külföldre egész évre szóló, sőt esetleg megújítható ösztöndíjak, a másik kutatási segélyek, amelyek rövidebb időre szólnak, vagy kisebb arányú támogatást jelentenek. Az ösztöndíjakra érthető módon aránytalanul nagyobb mértékben van szükség, a költséges külföldi tartózkodás megkönnyítésére, de nem volna helyes kizárni azt sem, hogy arra méltó tehetséges ifjak itthoni kutatásaikban is támogatásban részesüljenek, amely őket a kenyérkeresós gondjától mentesíti és lehetővé teszi számukra, hogy egész erejüket a kutatásnak szentelhessék. Célszerűnek és gazdaságosnak bizonyult a zaz eljárás, hogy a fontos külföldi tudományos gócpontokban, ahol a magyar kutatók és ösztöndíjasok állandóan nagyobb számban tartózkodnak, magyar intézetek létesüljenek és azok céljára saját ingatlanok szereztessenek. Az ilyen magyar intézetek tudományos tekintélyű vezető irányítása mellett biztosítják a magyar kutatók és ösztöndíjasok részére az illető városban való tudományos munkának leg-