Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.
Irományszámok - 1922-1083. Törvényjavaslat a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról
146 1083. szám. felvilágosodás behatása alatt új virágzásnak indult a magyar irodalom. A francia forradalom túlzásaitól elriasztva, a magyar nemzet elfordult a francia művelődéstől és a német idealizmus befolyása alá került. A német klasszicizmus és a német romantika befolyása nagyra nőtt és irodalmunknak termékeny impulzusokat adott. A magyar szellemi történetnek ez a rövid vázlata is mutatja, hogy a magyar nemzet évezredes történetének.folyamán azon volt, hogy Európa nagy szellemi áramlatait befogadja és belsőleg feldolgozza. A görög-keleti államok tőlünk keletre és délre nem élték át az európai szellemtörténetnek ezeket a korszakait, Magyarország délkeleti határai egyben az európai művelődés határai is voltak. Csak az utolsó négy század folyamán merültek fel zavaró mozzanatok. A régi Ausztria polgári és katonai bürokráciája politikai alchimiát űzött és egyenesen megdöbbentő következetességgel azon dolgozott, hogy a magyar nemzetet az osztrák összbirodalomba beolvassza. Ezzel a megsemmisítési törekvéssel szemben a magyar nemzet életösztöne valósággal fiziológiailag reagált. A nyugoti befolyásoknak korábban oly hozzáférhető magyar nép kénytelen volt mindinkább elzárkózni és magának élni. Az összbirodalmi törekvésekben van a magyar sovinizmus magyarázata és teljes mentsége. Mos1, hogy a régi monarchia felbomlásával a négyszáz éves veszély elenyészett, minden aggodalomtól menten járhatjuk azt az utat, amelyen Szent István megindult,, azt a nagy utat, amelyen a középkor folyamán és az újkor első századaiban sok ezer magyar diák járt, menve Bologna és Padova, Wittenberg, Halle és Párizs egyetemeire. Különben a külföldön lét csak kozmopolita hajlandóságú egyéneket tántorít el a hazához való ragaszkodástól. Széchenyi élettörténetéből jól tudjuk, hogy éppen külföldi útjai s ezekből kifolyólag Magyarország elmaradottságának felismerése korbácsolta fel benne la hazafiságot és a reformeri vágyat. Éppen a külföldön szerzett tudásával a nemzeti ügy szolgálatába álló Széchenyi nagyszerű egyénisége valóságos megtestesülése ugyanannak a gondolatnak, melyet külföldi ösztöndijakkal és intézetekkel akarunk most tervszerűen, rendszeresen és intézményesen megvalósítani. Félreértés elkerülése végett ki akarom emelni, hogy e törvényjavaslatban nem a nagyobb tömegek kiképzését biztosító extenzív ösztöndíj akcióról van szó, ezt a célt a Nemzeti Közművelődési Alapítványról szóló, már a Nemzetgyűlés előtt fekvő, de még letárgyalást váró törvényjavaslatom lesz hivatva szolgálni; ez a tövényjavaslat tudósok, művészek, általában elsőrangú szakemberek kiképzését \?an hivatva biztosítani. A fentiekben megjelölt és ismertetett kultúrpolitikai célokat csak intézmények segítségével lehet rendszeresen megvalósítani s törvényjavaslatom e végből két új intézményt hoz, ú. m. a külföldi intézetet és a magas kultúra önkormányzatának egyetemfeletti, országos központi szervét (Überuniversität). Az első typus úgyszólván teljesen kiforrott, kész, amennyiben Bécsben és Berlinben ilyen intézmények már működésben vannak s most csupán arra kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a gyakorlatban kipróbált ós bevált intézményeknek törvényes alapot adjunk s az intézmény-typust törvénnyel megrögzítsük. A második intézmény még fogalmilag is csak kialakulóban van s így egyelőre csak azt javaslom, hogy az Országos Ösztöndíjtanács létesítésével rakjunk fel újabb követ felépítéséhez. A tervszerű művészeti és tudománypolitikával bíró államok régtől fogva szükségét érezték annak, hogy külföldre küldött ösztöndíjasaik az idegenben szakszerű irányítás és ellenőrző felügyelet alatt álljanak. Az ösztöndíjasok nagyobbik része éppen az ifjúkornak abban a szakában megy külföldre, amidőn a
