Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.
Irományszámok - 1922-1080. Törvényjavaslat a polgári iskoláról
112 1080. szám. létesített polgári iskolák az egyetemes nemzeti érdeken felül az illető községek (városok) közönségének fokozottabb művelődési érdekeit szolgálják. Megkívánható tehát, hogy a községek (városok) hozzájáruljanak az iskolák létesítéséhez és az általuk nyújtandó hozzájárulások körvonalaztassanak. E hozzájárulások nem elviselhetetlenek, mert a létesítéshez a szegényebb községek (városok) az alapból állami segélyt, esetleg építési kölcsönt iskaphatnak, a tanszemélyzet illetményeire pedig fizetéskiegészítő államsegélyt vehetnek igénybe. A polgári iskolák hálózatának kibővítése az államháztartás nagy megterhelését jelenti. Feltétlenül megkívánandó ezért, hogy a községek az építési költségeknek legalább 30%-át saját terhükre viseljék. Ha a község (város) az iskolát ily módon létesíteni és fenntartani nem tudná, állami iskolát létesítek, azonban a község (város) a felsorolt hozzájárulásokat ennek az állami iskolának is megadni tartozik, mert az állam s az igazgatás nem terhelhető azzal, hogy az apróbb szükségletek kielégítésének kérdéseivel foglalkozzék. Ezért határozottan elzárkózom a dologi kiadások teljesítésétől, ezt fedezni hajlandó nem vagyok. A kézi és igásmunkára vonatkozó intézkedéseket az 1926. évi VII. t.-c. 4. §-ára utalással vettem fel. Célom az, hogy a mai abnormisan súlyos gaz* dasági viszonyok között a polgári iskolát illetően már erkölcsi okokból se maradjon felhasználatlanul ez a hozzájárulási lehetőség, mely mindenkire kötelező lévén, a lakosság minden tagját közelebbi viszonyba hozza az iskolával. Az iskolát így mindenki jobban magáénak tartja. Ez az egyszersmindenkorra szóló hozzájárulás, mely eléggé jelentős értéket képvisel, egy-egy 5 ezer lakossal bíró községet (várost) nem terhel meg túlságosan. A 14. §-ban a kisajátítási jogot szintén az 1926. évi VII. t.-c. rendelkezéseinek átvételével kívánom biztosítani. Beépített községekben (városokban) az iskolának megfelelő helyen való elhelyezése olykor a legsúlyosabb kérdése az iskola létesítésének. Ezért kellett a kisajátítási jogot a közérdekből létesülő állami, községi és felekezeti iskolák érdekében biztosítani. Eltérőleg az 1926. évi VII. t.-c. 3. §-ában foglalt rendelkezéstől, a felállítandó polgári iskola felépítéséhez az állam csak kérésre ad terveket és előmóretköltségvetéseket. A terveket a község (város), a felekezet is elkészíttetheti, azonban csakis a vezetésem alatt álló minisztériumtól felülbírált és jóváhagyott tervek ós előméretköltségvetés alapján lehet az építkezést, átalakítást foganatosítani. Ezt az intézkedést az indokolja, hogy normál tervek belterületen építendő iskolákra nézve a telep viszonyok nagy különbözősége miatt nem adhatók. A tervek jóváhagyására vonatkozó intézkedésnek egyébként az a célja, hogy a rendelkezésre álló fedezet korlátai között az iskolaépületek bár egyszerű kivitelben és minden fényűzés nélkül, de csínnal és az illető vidéken szokásos formáknak megfelelően épüljenek, legfőképen pedig azt kívánom biztosítani, hogy az épületek szilárdak, tartósak, higiénikusak és célszerűek legyenek. Ezenfelül gondoskodni kívánok arról is, hogy az építkezéseket az államépítészeti hivatalok ellenőrizzék és vizsgálják felül, mert a terveknek megfelelő kivitele csak így biztosítható. 15. §. Mivel az ebben a törvényjavaslatban kitűzött cél megvalósítása előreláthatóan hosszabb ideig (több mint öt évig) fog tartani s mivel ezen idő alatt feltétlenül biztosítani kell azt, hogy a polgári iskola létesítése (szervezése) és építése zökkenések nélkül haladjon előre, mivel végül ilyen nagyszabású akciónak sima lebonyolítását a jelzett célokra különböző idő-